Ötéves átmenet a fuvarozásnál

A Világgazdaság értesülése szerint a "kabotázsként" is emlegetett szolgáltatási forma nyolc tagjelölt esetében okoz fejfájást egy vagy több tagállamban, felvetve a kötött időre szóló átmeneti korlátozás igényét: az öt évre "ítélt" magyar--lengyel--lett hármas mellett Csehország, Szlovákia, Litvánia és Észtország felé érvényesítenének hasonló rezsimet, azzal a különbséggel, hogy esetükben az ötödik korlátozási év csupán opcionális.
Az alapvetően német és osztrák követelést tükröző korlátozás meghatározó motívuma, hogy a jelölt országok szolgáltatói -- mindaddig, amíg az élőmunka-ráfordítás esetükben jelentősen elmarad a közösségi szinttől -- alacsonyabb költséghányaduk miatt versenyelőnyhöz juthatnak a mai EU-konkurenciához képest. A korlátozás mértéke ennyiből a bérszínvonalban fennálló különbségtől függ: ezért nem került fel a listára a közösségi megítélés szerint a közlekedési szektorban lényegében már ma is közösségi bér-ár színvonalon szolgáltató Szlovénia.
Az EU-részről kért derogáció -- a munkaerő szabad áramlásához hasonlóan -- a kölcsönösség elvén alapulna, olyannyira, hogy a Magyarország által eredetileg csak 2006-ig kért védelem hatálya kiterjeszthető lesz a közösségi részről várható korlátozás teljes idejére.
Emlékezetes, hogy Magyarország lényegében valamennyi közlekedési ágazatban kért valamilyen átmeneti mentességet, amelyek közül a vasúti és a légi közlekedésnél igényeltek tűnnek a legnehezebben érvényesíthetőnek.