Hátrányok a feketelista miatt

A devizaliberalizáció júniusi bevezetése egy csapásra törölt el olyan korlátozásokat, melyek eddig megakadályozták a hazai befektetők számára a külföldön történő befektetéseket. A hazai magánbefektetők azonban lehetőségeiket továbbra sem tudják kihasználni: hiába engedik a magyar törvények a pénz külföldön történő felhasználását, ha "kint" nem fogadják el a Magyarországról indított utalásokat.

Németországban nem nyitnak a bankok számlát annak, akinek nincs az országban bejelentett lakcíme. Ez azonban minden külföldire vonatkozik, így sokkal megalázóbb a hazai befektetők számára, ha liberális bankrendszerükről híres országokban tagadják meg tőlük a számlanyitást. Jó példa erre Luxemburg, ahol a neves bankok mellett több alacsony jutalékkal dolgozó diszkontbrókercég telepedett meg - ezek segítségével a világ összes fontos tőzsdéjén lehet üzletelni.
A magyar állampolgároknak azonban ez a lehetőség nem adatik meg, ugyanis a pénzszámla feltöltésénél ezek a cégek csak olyan országból fogadnak el transzfert, mely tagja az OECD pénzmosás elleni szervezetének. Mivel Magyarország OECD-tagország létére nincs a tagok között, az innen utalt pénzeket automatikusan pénzmosásból származónak tekintik Luxemburgban, s megtagadják a számlanyitást. (Hazánk jelenleg az FATF-fel együtt nem működő országok "feketelistáján" szerepel.)

Az Európai Unió Bankföderációjának novemberi ülésén több nyugat-európai ország illetékese arról számolt be, hogy biztonsági okokból olyan intézkedéseket terveznek, amelynek értelmében minden olyan tranzakciót be kellene jelenteni a nemzeti hatóságaiknál, amelyek összefüggésbe hozhatók az FATF feketelistáján szereplő országokkal. Több országban pedig a jogszabályok most is lehetőséget biztosítanak a pénzügyi tranzakciók felfüggesztésére, amennyiben valamelyik fél az FATF feketelistáján szereplő ország állampolgára, vagy - cég esetén - ott van bejegyezve, ami időnként nem kis fennakadást okoz, ha a tranzakció ellenőrzése több napig tart. Emellett több nyugat-európai és észak-amerikai bank célul tűzte ki, hogy lazítja az FATF feketelistáján szereplő országokkal a kapcsolatokat, ami szintén nem tesz jót sem a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak, sem az érintett ország imázsának - vélekedett több, lapunk által megkérdezett szakértő.

A néhány hete kinevezett pénzmosás elleni kormánybiztos azonban bizakodó. Balogh László lapunk kérdésére elmondta, hogy az Európa Tanács (ET) újabb jelentést készít a pénzmosás ellen hozott magyarországi intézkedésekről, amelyben elsősorban azokat a területeket vizsgálják meg, ahol korábban jelentős hiányosságokat tapasztaltak. Tájékoztatása szerint a nemzetközi szervek között e szempontból az ET végzi a legszerteágazóbb felméréseket, amelyeket általában más szervezetek is felhasználnak. Nem egy esetben az FATF is az ET munkájára támaszkodik, amennyiben nincs elég kapacitása arra, hogy egy országot a saját szakértőivel vizsgáljon meg.

A szervezet három éve már készített egy hasonló jelentést Magyarországról, s szakértői akkor több kifogást is megfogalmaztak az anonim betétek nyitásának lehetősége, valamint pénzügyi szervezetek, illetve a biztosítási piac felügyeletének gyengesége miatt. A jelentés készítői az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán működő pénzmosás elleni csoport alacsony létszáma, valamint a pénzmosás elleni fellépésben érintett állami szervek közötti koordináció gyengesége miatt is fenntartásaikat hangoztatták.

Ezzel ellentétben az ET szakértői most számunkra kedvező időpontban, alig egy héttel azután érkeztek Magyarországra, hogy az Országgyűlés elfogadta a pénzmosás elleni törvényjavaslat-csomagot, amely többek között az anonim betétek nyitásának lehetőségét is megszünteti - fejtette ki Balogh László. A kormánybiztos szerint a szakértők első benyomása kedvező volt a jogszabály-módosítással kapcsolatban, s ezen túlmenően kedvezően értékelték a PSZÁF ellenőrző szerepének megerősödését, az ORFK pénzmosás elleni csoportja létszámának felemelését, valamint a bejelentések számának növekedését, továbbá a hatósági koordináció javulását is szolgáló pénzmosás elleni tárcaközi bizottság felállítását is.

Ezzel szemben a szakértők további kifogásokat fogalmaztak meg a pénzmosással kapcsolatos eljárások ügyészségi, valamint bírósági szakaszában folyó munkával kapcsolatban s az eljárások kis száma miatt. Ezzel kapcsolatban a magyar illetékesek azt hangsúlyozták, hogy az utóbbi hónapokban meghozott intézkedések csak fokozatosan jelentkezek majd a mindennapi gyakorlatban, s az ügyészi vagy bírói szakaszba eljutó eljárások száma is csak hosszabb távon fog érezhetően emelkedni.

A kormánybiztos szerint az első benyomásból kialakult összkép - a kritikák ellenére - kedvező volt, ugyanakkor az ET tavaszra elkészülő jelentésének közvetlenül nincs hatása arra, hogy Magyarország lekerülhet-e a közeljövőben az FATF feketelistájáról, mert az OECD pénzmosás elleni munkacsoportja január végén tartja soron következő plenáris ülését, amikor erről döntés hozhatnak. Az esélylatolgatásokkal kapcsolatban Balogh László megjegyezte: jelzésértékű lehet, ha a magyar félnek sikerül rávenni az FATF szakembereit, hogy a helyszínen vizsgálják meg a pénzmosás ellen június óta meghozott intézkedéseket.