Hazai és uniós milliárdok
Várhatóan januárban tárgyalja a kormány a szaktárca által, a forráshiányos egészségügyi intézményrendszer konszolidálására kidolgozott középtávú tervet. Azzal számolnak, hogy 2006-ig a jelenlegi 4,9 százalékról 8-ra nő az egészségügy GDP-ből való részesedése. Ez már megfelel az EU-tagállamok ez alapján való csoportosításának alsó harmadába tartozó országok hasonló adatával. A terv az egészségügy pénzügyi forrásainak bővítése mellett a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb felhasználásával számol.
Az ágazat forráshiányának egyik oka, hogy az elmúlt tíz évben 30 százalékkal csökkent a járulékfizetők száma, a járulék mértéke pedig 23,5 százalékról 14-re apadt - fejtette ki lapunknak Ivády Vilmos, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára. S miközben emiatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bevételei drasztikusan csökkentek, hatékony, ám költséges orvosi technológiák és gyógyszerek jelentek meg a hazai betegellátásban.
Az egészségügyi közkiadások 75, illetve a magánkiadások 25 százalékos arányát meg kell tartani, a járulék mértéke sem nőhet, az csak a jövedelmek növekedésével gyarapodhat, hangsúlyozta Ivády. A minisztérium azzal is számol, hogy a mostaninál nagyobb rész jut az ágazatnak a központi költségvetésből.
Ivády szerint a konszolidáció akkor ér valamit, ha a többletforrásokat hatékonyan hasznosítják. Ennek érdekében módosítják a gyógyítás finanszírozásának szabályait is. Anyagilag is ösztönözni fogják az alap- és a szakrendelői ellátás orvosait, hogy a betegek többségét - a szakmailag kijelölt határok között - a drága kórházi kezelés helyett az alapellátásban kezeljék. Szakmai becslések szerint a fekvőbeteg-esetszámot 20 százalékkal lehetne csökkenteni, ám a felszabaduló pénzt a kórházi kasszákban kell hagyni. Így a mostaninál lényegesen több jutna egy-egy beteg ellátására. A takarékos gyógyítás mellett azonban a háziorvoslás és a szakellátás finanszírozására a jelenleginél lényegesen többet kell költeni - mondta a helyettes államtitkár.
A magánforrások erőteljes bevonására a napokban elfogadott gyógyintézményi törvény azáltal ad lehetőséget, hogy a közhasznú társaságokká alakuló kórházakhoz alvállalkozóként nyereségérdekelt cégek csatlakozhatnak. Ivády azt reméli, hogy elsősorban a tőke- és műszerigényes orvosi szakterületek kerülnek vállalkozásba, köztük például a nagy értékű laboratóriumok. Gyarapítja az ágazat pénzét az is, hogy az amortizáció fedezete beépül a működési költségekbe, azt januártól az alapellátásban meg is kezdik.
A konszolidáció - a gazdasági kabinet támogatásával - számol a Széchenyi-terv forrásaival is, hiszen az egészségügynek komoly gazdaságélénkítő hatása lehet. (A Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke szerint akár fél százalékkal növelheti a GDP-t.) 2003-tól a gyógyintézmények gép-műszer vásárlásához és a koszerű rendelők építéséhez vissza nem térítendő tőke- és kamattámogatást kapnának a vállalkozók.
A szaktárca forrásbővítést remél az európai uniós csatlakozástól. Számításaik szerint 200 milliárd forint EU-támogatás érkezhet akkor, ha garantálják az elnyeréséhez szükséges egyharmad résznyi saját forrást. Így mintegy 300 milliárd forinthoz juthat az ágazat. Az uniós pénz az egészségügyi ellátás területi egyenetlenségeit szüntetné meg.
