BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megújult jégpályás elképzelések

A magyarországi futballarénák felújításához hasonlóan a jégcsarnokok rekonstrukciója is elkezdődött. Miután a 3-4 milliárd forintba kerülő kétemeletes multifunkcionális budaörsi sportközpont terve (VG, 2000. október 26.) "elcsúszott", a legújabb elképzelések szerint jövőre négy pályát hoznak tető alá hazánkban. Noha a 2002. április 14-én kezdődő, divízió I-es (a régi B csoportos) jégkorong-világbajnokságnak csak két - jelenleg is a legkorszerűbbnek számító - fedett magyar csarnok ad otthont, addig a jövő év végére - a már majdnem kész szegedi létesítménnyel együtt - összesen hét fedett helyszínen lehet majd a pakkot terelni.

Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az új jégcsarnokok között a Budapest Sportcsarnokot, a debreceni, az újpesti pályát és a Kisstadion mellett már épülő létesítményt nevezte meg, sőt elmondta azt is: várhatóan már jövőre elkezdődik a miskolci pálya befedése is. Csak összehasonlításul: a szomszédos országok közül - amúgy a jégkorong-világbajnokság legmagasabb osztályában, az A csoportban szereplő - Ausztriában 24, Szlovákiában 40, Szlovéniában 7 fedett létesítményben lehet jelenleg jégkorongozni.

Az építés költségei magasak: a legjobban felszerelt dunaújvárosi csarnokot információink szerint több mint egymilliárd forintból építették fel, az Alba Volán székesfehérvári arénájára pedig még mindig 95 millió forintot kell költeni, hogy megfeleljen a vb-rendezés követelményeinek. A rekonstrukciót a városi önkormányzat mellett 45 millió forinttal az Ifjúsági és Sportminisztérium is támogatja. A tárca egyébként további 40 millió forinttal a vb szervezésének költségeihez is hozzájárul - nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorongszövetség főtitkára.

Amíg azonban a labdarúgó-mérkőzéseken csak a kilátogató szurkolók belépőjegyeiből biztosítani lehetne a futballstadionok üzemeltetési költségeit, a jégkorongcsarnokok, akárcsak az uszodák, nem sorolhatók a megtérülő beruházások közé. Félig Árpád, a Dunaferr szakosztály-igazgatója lapunknak azt nyilatkozta: a jégcsarnokok esetében - különösen akkor, ha azok nem alakíthatóak át más sportesemény rendezésére alkalmas teremmé - a rentabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges az állami vagy az önkormányzati támogatás.

A magyarországi futballarénák felújításához hasonlóan a jégcsarnokok rekonstrukciója is elkezdődött. Miután a 3-4 milliárd forintba kerülő kétemeletes multifunkcionális budaörsi sportközpont terve (VG, 2000. október 26.) "elcsúszott", a legújabb elképzelések szerint jövőre négy pályát hoznak tető alá hazánkban. Noha a 2002. április 14-én kezdődő, divízió I-es (a régi B csoportos) jégkorong-világbajnokságnak csak két - jelenleg is a legkorszerűbbnek számító - fedett magyar csarnok ad otthont, addig a jövő év végére - a már majdnem kész szegedi létesítménnyel együtt - összesen hét fedett helyszínen lehet majd a pakkot terelni. Munkatársunktól-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.