A "bajor csoda" exportálása

A Stoiber által kijelölt központi téma, a gazdaság és a munkaerőpiac kérdése túlnyúlik a határokon, hiszen a német gazdaság jelenlegi kifulladása egész Európa számára ballasztot jelent. Az idei növekedési kilátások meglehetősen borúlátók, az előrejelzések fél százalék körül megrekednek.

Az általános képtől ugyanakkor meglehetősen elüt a "bajor csoda", Stoiber legfőbb érve a kampányban. Miközben Schrödernek a munkavállalók egyre hangosabban vetik a szemére négy évvel ezelőtti ígéretét, hogy 3,5 millióra szorítja le a munkanélküliek létszámát (most mintegy négymillió állástalan van, majdnem annyi, mint 1998-ban), addig 1994 és 1998 között a bajor gazdasági minisztérium produkálta a legalacsonyabb munkanélküliségi mutatókat a tartományok közül, csak tavaly kellett átadnia az el-ső helyet Baden-Württemberg-nek. Az országos 10 százalékos mutatóval szemben Bajorországban most is csupán 6 százalék körüli az arány. A "bajor szabad állam" GDP-je tavalyelőtt 4,3 százalékkal növekedett, szemben a 3 százalékos szövetségi átlaggal. Nyolc esztendeje a bajor gazdaság évről évre újabb exportrekordokat állít fel, tavaly szeptemberig például az előző évhez képest 8,2 százalékkal nőtt a volumen. A tartományban több mint ezer külföldi technológiai cég telepedett meg.
A helyi kormányzat következetesen a jövőt jelentő ágazatokra összpontosít, maga keresi fel a cégeket, ahelyett, hogy megvárná jelentkezésüket. Nem véletlen, hogy Münchenben telepedett meg a Compaq, a Microsoft és az Oracle is. Ennek ellenére sem a nagy konszernek birodalma .Bajorország: ugyanis a közepes méretű cégek foglalkoztatják a munkavállalók háromnegyedét. Stoiber miniszterelnökségének kilenc éve alatt a magánosítás hulláma zajlott le Bajorországban, 25 vállalat esetében adták el részben vagy egészében az állami részesedést. Az ebből befolyó mintegy négymilliárd eurót pedig a technológiai offenzívára használták fel: többmilliós beruházásokra a képzés, kutatás, a fejlesztés, az infrastruktúra terén. Mindez adja azt a szilárd alapot, amelyen a lábát megvetve célozza meg Stoiber a szövetségi kancellári széket. A támadás a gazdaság és a munkaerő piacán már megindult. A bajor kihívó a hét végén azzal nyitott: Schröder a recesszióba vezette Németországot.

A formálódó CDU-CSU gazdasági program elsősorban a növekvő munkanélküliségre összpontosít, valamint az adó- és az egészségügyi politikára. Az üzenet középpontjában az áll, hogy Németország gazdasági teljesítőképességét kell erősíteni. Cél az adóterhek könnyítése, főleg a középosztály számára: a 2005-re tervezett csökkentést két évvel előbbre hoznák, és a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsát 40 százalékra szállítanák le. Továbbá csökkentenék a kisvállalkozások adóit, mivel a bajor kormányfő szerint az eddigi kormányzati lépések a multiknak kedveztek. Stoiber már azt is bejelentette, hogy a szociáldemokrata-zöld kormány alatt bevezetett ökonómiai adót "biztosan nem akarjuk továbbvinni", vagyis a jövőre esedékes emelését végrehajtani. Ugyancsak ellenzi a zöldek másik távlati programját, a nukleáris erőművek fokozatos leállítását. A program része az is, hogy megerősítsék a Bundeswehrt. A keleti részek felzárkóztatását pedig nagyszabású beruházási programmal gyorsítanák.

A foglalkoztatási politikában pedig az az alapkoncepció fogalmazódik meg, hogy a Schröder-kormány túlszabályozta a munkaerőpiacot, a kelleténél nagyobb beleszólási lehetőséget biztosított a munkavállalóknak az üzletmenetbe, még a kisvállalkozások esetében is. A kilátásba helyezett változtatásokkal Stoiber máris maga ellen fordította a befolyásos nagy német szakszervezeteket. Ugyanakkor mindenképpen figyelmet érdemel, hogy Bajorországban Stoiber nem egy alkalommal meg tudott egyezni az érdekvédőkkel, így például a továbbképzéssel kapcsolatos, a vállalatokat terhelő hozzájárulások kérdésében. A kialakult együttműködés eredményeként Bajorországban 1996 óta több mint százezer munkahelyet teremtettek.

De nemcsak ez utal arra, hogy Stoibert és "új szociális piacgazdaságát" aligha lehet szigorú gazdaságpolitikai ideológiák szerint besorolni. Bajorországban például az is teljesen megszokottnak számít, hogy az állam közbelép, ha egy cég válságba kerül. Mindezek alapján értékelhette úgy a német üzleti körök lapja, a Handelsblatt, hogy közte és Schröder között a különbségek nem is olyan nagyok, mint az első pillanatban látszanak. Az eltérés "legfeljebb" annyi, hogy Stoiber több eredményt tud felmutatni.

középpontjába Amióta a múlt hét végén ismertté vált Gerhard Schröder kancellár konzervatív kihívójának a személye - Edmund Stoiber bajor miniszterelnök - a szeptemberi német választásokon, lényegében kezdetét vette a hivatalosan csak nyáron beinduló választási kampány is. LAMBERT GÁBOR-->