Deflációs folyamatok az iparban
Az elmúlt év utolsó hónapjában - novemberhez képest - tovább csökkentek a termelői árak. Az árak mérséklődésének következtében decemberben az átlagos ipari árszínvonal már kisebb volt, mint egy évvel korábban. A deflációs folyamatok még tavasszal kezdődtek, amikor a forint árfolyamsávjának szélesítésekor a hazai valuta erősödésnek indult. Ennek következtében az euróban - illetve azt helyettesítő társvalutában - megkötött szerződések automatikusan kisebb forintértéket jelentettek. Ez a jelenség az exportőrök számára természetesen kedvezőtlen, és a belföldi inflációra sincs közvetlen hatással.
Úgy tűnik azonban, hogy az erősebb forint - az olcsóbb importon keresztül - gyorsan begyűrűzött a belföldi értékesítési árakba is. Ezen termékcsoport havi árindexei folyamatosan csökkentek, majd az ősztől már kifejezetten áresést mutattak. Most már a 12 havi árindex is csupán 3,6 százalékos éves drágulást mutat, szemben a januári 12,9 százalékkal. Mindez azt jelenti, hogy a költségoldalról a fogyasztói árakra nehezedő inflációs nyomás jelentősen mérséklődött. Ez látványosan megmutatkozik a "hivatalos" inflációs mutatóban is, amely 2001 második fél évétől kezdett szemmel láthatóan csökkenni.
A friss adatok is azt sugallják, hogy a következő hónapokban folytatódik a dezinfláció. Az egyik legkritikusabb árucsoport, az élelmiszerek esetében különösen szembeötlő az ipari árcsökkenés. Fél év alatt harmadára csökkent az árdinamika, és ez eddig a fogyasztói árakban is megjelent. Különösen nagy a jelentősége a januári áremeléseknek, hiszen erre a hónapra koncentrálódik a drágulás jelentős része. Úgy tűnik, az idén, az év elején a tavalyinál kisebb volt az élelmiszerár-dinamika, ezért ez a termékcsoport jótékonyan hat a 12 havi árindex változására - mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője, aki az év első hónapjában 6,3-6,4 százalékos inflációt vár. (MI)
Munkatársunktól
