EU-bővítésre 42,5 milliárd euró

Nem hozott érdemi változást az EU-biztosok kabinetfőnökeinek hét végi találkozója, s így - hacsak maguk a biztosok szerdán bele nem nyúlnak - lényegében eldőltnek tekinthetők a "big-bang" bővítés költségvetési vonzatára vonatkozó bizottsági előterjesztés főbb következtetései. A Világgazdaság birtokában lévő tervezet szerint az Európai Bizottság jelentősen visszavonult ambiciózus elképzeléseitől: a legtöbb területen le kellett mondania arról, hogy a 2004-2006-ra tervezett tételekből induljon ki a bővítés finanszírozásakor, és immár beérné az összességében annál bő 15 milliárd euróval kevesebb 2002-2004-es keret három év átlagában 20 százalékkal megemelt végösszegével. (Az eltérés egyébként évente különböző: a regionális alapoknál például az első évben még 32 százalékkal több, mint az eredeti 2002-es keret, de az utolsó évben már a bővített hányad 20 százalék alá megy.)

E módszerrel mintegy kilencmilliárd eurót megspórolnának a bővítés utáni regionális támogatásra szánt keretből, és 2006-ban is csupán 126 euró lenne az egy főre jutó hányad, szemben a jelenleg legkevésbé fejlett tagországok által élvezett 231 euróval (és a Magyarország által várt 219 euróval...). Ezt a keserű pirulát próbálta Michel Barnier, a regionális ügyekért felelős biztos megédesíteni, midőn a tagjelöltek nagyköveteinek - majd utóbb tudósítóknak is - jelezte, hogy viszont az összes strukturális támogatási keret harmadára akarják felhozni az újoncoknak szánt kohéziós támogatást. (Ez utóbbira azon tagállamok jogosultak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 90 százalékát. Ilyen esetben térítésmentes támogatásért pályázhatnak környezetvédelmi és közlekedési projektekkel.) A bizottsági papír szerint azért jobb ebbe az irányba terelni a közösségi támogatást, mert ezeknél felmehet 85 százalékra is az egyes projekteken belüli közösségi teherviselés, és több esély van rá, hogy az új tagok képesek lesznek mellé tenni a kötelezően rájuk jutó hányadot. (Az erre jogosult mai tagok esetében a "kohéziós alapból" kapott segély hányada csak a strukturális támogatás 18 százalékát teszi ki.)

A bizottsági érvelés egyébként minden jel szerint az lesz, hogy a végső összeget tekintve három évre továbbra is az ígért 42,5 milliárd eurót fordítják majd az új tagtársak befogadására - csak másként. A mezőgazdaságban például a mai tagokénál nagyobb hányadot költenek az újoncok vidékfejlesztésére, emellett évente növekvő mértékben mégiscsak lenne bizonyos közvetlen támogatás is a gazdák számára: ez az első évben az EU-átlag negyedét érné el, aztán 2006-ig évente 5 százalékkal nőne. (Ennek fő forrása amúgy a piactámogatási rezsimnél keletkező megtakarítás lenne, kiszámításához ez idő alatt egyszerűsített, területalapú módszert alkalmaznának.)

A közvetlen agrártámogatás esetében a brüsszeli papír immár befejezett tényként kezeli, hogy a mai tagokéval megegyező hányad csak 2013-re volna elérhető. Cserébe a költségvetéshez való hozzájárulásnál elképzelhetőnek tart egy átmeneti időt, ezalatt az újonnan csatlakozott országok fokozatosan növekvő mértékben érnék csupán el a tőlük elvárható hányadot. És végül egy érdekesség: különösen az intézményrendszer fejlesztése szempontjából a bizottság szorgalmazza, hogy a taggá válás idejére átnyúló PHARE-programokat prolongálják egészen az adott projektek lejártáig.

Brüsszeli tudósítónktól

Kialakult a szerdán nyilvánosságra hozandó európai bizottsági javaslat A reméltnél jóval kevesebb pénz jut az új tagoknak regionális támogatásra az EU-kasszából, duplájára nőhet viszont az úgynevezett "kohéziós" támogatás. A mezőgazdaságban a gazdák támogatása csatlakozáskor a negyede lehet csak az EU-átlagnak, viszont az utóbbit meghaladó lesz a vidékfejlesztésre fordítható EU-segély. -->