Gyakorlathoz igazodó képzés

A szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható Budapest térségében, Nyugat- és Dél-Magyarországon - olvasható egy nemrég közzétett tanulmányban. Szakértők szerint nemcsak amiatt érzékelhető feszültség a gazdaságban, mert csökken a szakmunkástanulók aránya, hanem azért is, mert a gazdasági növekedés annyira gyors, hogy azt nehezen képes követni a szakképzés.

A magyar gazdaságnak a rendszerváltáskor óriási előnye volt, hogy nagy tömegű szakképzett munkaerővel rendelkezett. Részben emiatt telepedtek ide a külföldi befektetők. Ám nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenütt csökken a gyakorlati szakképzésben részt vevők aránya, ami vitathatatlan feszültséget okoz. Ront a helyzeten a szakmunkások kiöregedése is. Mindezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta el lapunknak. Szerinte nemcsak a szakképzettek esetében regisztrálható hiány, általában véve is kevesebb a munkaerő. Ennek egyik oka: olyan dinamikusan fejlődik a gazdaság, hogy azt nem vagy csak nehezen tudja "követni" a munkaerő-kínálat - vélekedett. Parragh László arra is felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ rangsorolása szerint humánfejlettség tekintetében Magyarország a térség államai közül megelőzi Szlovéniát, de Cseh- és Lengyelországot is. Igaz, az OECD-országokkal összehasonlítva rosszabb helyen állunk - tette hozzá.

A befektetők egyre inkább érzékelik a képzett szakemberek, illetve a közepes vagy alacsony bérű munkaerő fokozódó hiányát - állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tanulmánya. A Magyarországon működő német, osztrák és svájci vállalatokra kiterjedő elemzés szerint a megkérdezett vállalatok 23 százaléka szerint jól, 52 százaléka szerint kielégítő a szakképzett munkaerő állománya, de Budapest térségében, illetve Nyugat- és Dél-Magyarországon a válaszadók durván 40 százaléka elégtelennek tartja a szakképzettek munkaerő-felhozatalát.

Az idetelepülő cégek egymástól csalogatják el a munkaerőt - vélekedik Lázár György. A Foglalkoztatási Hivatal Információs és Statisztikai Irodájának vezetője szerint ezekben a körzetekben nemcsak a szabad szakképzett munkaerőből van kevés, hanem a rendelkezésre álló betanított munkások száma is alacsony.

A Foglalkoztatási Hivatal közel ötezer munkaadó megkérdezésével készített felmérésének adatai szerint 2002 első felében a szakképzett fizikai dolgozók iránt nagyobb kereslet várható, mint általában a szakképzetlenek vagy a szellemi foglalkozásúak iránt (VG, 2002. január 21.). Ezért javuló pozíciójúnak minősül egyebek közt a kőműves-, a vezeték- és csőhálózat-szerelői, bútorasztalos-, szabó-, eladói szakma,

vagyis ezekben a munkakörökben a magyarországi munkáltatók legkevesebb 500-500 főt terveznek felvenni ez év első felében.

A szakképzés presztízse vitathatatlanul romlik, egyre több fiatal a felsőoktatásban akarja tanulmányait folytatni. A gazdaság szereplői viszont gyakorlathoz igazodó képzést várnak. A képzési kínálatot a helyhatóságok és az önkormányzati iskolák a helyi térségi munkaerő-piaci igények alapján alakítják ki, központilag elsősorban a szakmastruktúra fejleszthető. Az utóbbi három évben közel 100 új szakképesítést fogadtak el a munkaerő-piaci igények alapján - közölte lapunkkal Benedek András. Az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára szerint jelentős feszültség a gépgyártás és karbantartás ágazatban érzékelhető. Itt 1990 és 1999 között felére, 13 650-ről 6844-re esett a végzett szakmunkások száma. Szintén jelentős a csökkenés az építőipar területén, ahol 5519-ről 3429-re csökkent a számuk. Míg tíz évvel ezelőtt 51,5 ezer szakmunkás végzett, addig az 1999/2000. tanévben csak

36 300. 1990-ben az általános iskolából kikerülők 42 százaléka tanult tovább szakmunkásképzőben, 1999-ben már csak 22,9 százalékuk. A szakmunkásképzőben tanuló fiatalok jelenleg 44 százaléka iskolai tanműhelyekben tanul, s több mint 55,7 százalékuk - az iskolával együttműködésben - a gazdaságban, üzemi munkahelyen, illetve magánvállalkozásnál szerez tapasztalatokat.

Egy ilyen kontraktus a szülő vagy gyerek és a gyakorlati helyet biztosító vállalat között születik. Jelenleg az országban mintegy ötezer ilyen szerződés van érvényben, az ideális viszont az volna, ha a számot feltornászhatnánk 10-15 ezerre - mondja Bihall Tamás, az MKIK szakképzési kollégiumának vezetője. Az iskolából kikerülők felkészültségével a gazdálkodók sok esetben nincsenek megelégedve, ezért fontos, hogy a gyakorlati képzés minél inkább a vállalatoknál történjen.

Ternyák Edit