A külföldi tudósítók munkájának Kontroll Csoport általi értékelése; a Magyar Rádió egyes ismert személyeinek távozása; az RTL Klub politikai kabaréműsora körüli fejlemények - néhány ügy azok közül, amelyek jelzik, a kormányzati politika és a média viszonya egyre feszültebbé válik. A Fidesznél úgy vélik, a történések gyakorlatilag a szerintük az ellenzék által kezdeményezett negatív kampány elemeiként értelmezendők, amivel szemben nehéz válaszokat találni. Pozitív üzenetek megfogalmazása mellett azzal számolnak, hogy - mint egy szakértőjük fogalmazott - "az emberek a józan eszükre hagyatkozva felismerik, mi történik valójában". A párt vezető személyiségei ugyanakkor leszögezik: a történéseknek nincs érdemi jelentőségük.

A hivatalos verzió szerint független egyetemistákból álló Kontroll Csoport január elején tette közzé a Magyar Nemzetben a hazánkban tevékenykedő külföldi tudósítók munkájának értékelését. A csoport aszerint minősítette cikkeiket, hogy azokban támogató vagy elutasító megközelítés érvényesült-e a kormány munkáját, valamint általában a hazai történéseket illetően. A legnagyobb visszhangot ez az ügy váltotta ki, amiben fideszes állítások szerint nagy szerepet játszott, hogy a kommentárokat értelemszerűen az érintettek írták. Ezek zöme kapcsolatot feltételezett a csoport és a Miniszterelnöki Hivatal között, amit az utóbbiak rendre cáfoltak. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap részt vett a külföldi tudósítók által kezdeményezett sajtóbeszélgetésen, amelyen ez az ügy is felmerült. A kormányfő azt mondta, együtt érez azokkal, akiket támadnak, hiszen ő is "gyakran vált célponttá".

A történtek hatására egyes elemzők második médiaháborúról beszélnek. Információink szerint a politika és a média viszonyának romlása is oka lehet annak, hogy a Fidesz a választásokig nagy valószínűséggel már nem terjeszti be a parlamenthez a sajtóban közölt véleményekre is válaszadási lehetőséget biztosító előterjesztést. A polgári törvénykönyv lex Répássy néven ismertté vált módosításának a parlament által tavaly elfogadott szövegéről az Alkotmánybíróság (Ab) megállapította: önmagában nem sérti az alaptörvényt, ám csak a nemzetközi gyakorlatban ismert korlátok alkalmazásával lenne bevezethető. A képviselőcsoport szakértői dolgoznak a szöveg kiigazításán, keresve a pontokat, amelyeken az Ab döntése értelmében indokolt módosítani - nyilatkozott a Világgazdaságnak Szájer József. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette: a választásokig terjedő időszakban a javaslat már nem kerül a Ház elé.

Noha a parlament már csak három ülésnapot tart, elvben nem lenne technikai akadálya az előterjesztés elfogadásának. Mégpedig azért, mert a ki nem hirdetett jogszabály újratárgyalásakor csak a zárószavazás előtti állapotig kellene "visszamenni", vagyis a vonatkozó döntést egyetlen voksolás révén meghozhatnák. (GA-TE)

MUNKATÁRSAINKTÓL