Nem látszik az alagút vége Japánban

A március végén záruló pénzügyi évben a japán gazdaság várhatóan 1 százalékkal zsugorodik - hangoztatja a kormány előrejelzése. Az áprilistól számított következő 12 hónapra a kabinet zéró növekedési prognózist fogadott el a költségvetés tervezési munkálatainak alátámasztására. A folyamatokat egyelőre kezelhetőnek tartott, bár érezhető - és tavaly immár harmadik évében járó - defláció kíséri, amelyet statisztikusok a 0,7 százalékos, éves rátájú árszínvonal-csökkenéssel jellemeznek. November és december között az egyhavi áresés is elérte a 0,1 százalékot.

A defláció leküzdése végett a jegybank már a végsőkig elment, amikor nullához közeli szintre szállította le - és hosszabb ideje ott tartja - az irányadó kamatát. A monetáris élénkítés által adott további mozgáslehetőséggel élve a Bank of Japan egy ideje már a "quantitative easing" néven említett technikát is alkalmazza, ami abból áll, hogy tetemes likviditással árasztja el a pénzpiacokat. Ebből azonban nem tudnak meríteni sem a súlyos inszolvenciákat cipelő kereskedelmi bankok, sem a korábbi adósságok terheit nyögő termelővállalatok.

A súlyos államadósság miatt a fiskális élénkítés útjában még ennél is szigorúbb korlátok állnak, ezért Japán számára e pillanatban egy erőteljes exportoffenzíva hozhatna némi konjunktúraélénkülést. Ennek akár nyitánya is lehetne, hogy 135-re sülylyedt a jen/dollár árfolyam. A további leértékelődés - a kivitel ösztönzése mellett - drágítaná az importot, ezáltal enyhítené a deflációt, a gyengülő jen miatt azonban - mint a Reuters emlékeztet - máris panaszkodnak a környező országok és a fejlett ipari államok, a folyamat ráadásul tőkemenekülési hullámot is kiválthat. Az IMF Tokióban tárgyaló vezérigazgató-helyettese, Anne Krueger kijelentette, hogy nem lát a válság elmélyülésére utaló jeleket, a japán jegybanki vezetőknek viszont azt ajánlotta, hogy a kibontakozást a szerkezeti reformok előbbrevitelében keressék.

VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS