Leszek Miller lengyel kormányfő attól tart, hogy az Európai Bizottság minap közzétett javaslata felszítja az amúgy is erősödő EU-ellenes érzelmeket. Stockholmi látogatásán Miller "különösen aggasztónak" nevezte a brüsszeli terveket, elképzelhetőnek tartva, hogy azok eredményeképpen a lengyelek többsége nemet mond majd az uniós csatlakozásra a jövő évi referendumon. A kormányfő szerint a lengyel gazdákat úgy kell kezelni, mint bármely más gazdát az EU-ban, és nem lehet különböző osztályokba sorolni a tagokat. Miller közölte: Varsó igyekszik majd elérni, hogy a közvetlen támogatások már 2006-ban, az EU közös mezőgazdasági politikájának felülvizsgálatakor elérjék az uniós szint 100 százalékát - írja a Financial Times.

A lengyel parasztság körében népszerű önvédelmi párt vezetője, Andrzej Lepper kijelentette, hogy "ha nem részesülünk egyenlő elbánásban, ha az EU megpróbál kizsákmányolni és árui lerakataként használni minket, propagandaháborút indítunk, és biztosítjuk, hogy a lengyelek nemmel szavazzanak" - idéz a Daily Telegraph. Milos Zeman cseh kormányfő szerint elfogadhatatlan, hogy a tagjelöltek belépésük után a jelenlegi tagoknál jóval kisebb arányban részesüljenek a mezőgazdasági támogatásokból, jóllehet a közös költségvetéshez teljes jogú tagként kellene hozzájárulniuk. Zeman kijelentette: Prága mihamarabb cseh-szlovák-ma-gyar-lengyel egyeztetést akar, közös álláspontot kialakítandó - írja az MTI. "Úgy gondolom, nem csupán Csehország, hanem a többi tagjelölt sem érthet egyet ezzel a javaslattal" - szögezte le a cseh miniszterelnök, hozzátéve, hogy "nem jó másodosztályú tagnak lenni".

Tallinnban is hasonlóan vélekednek. "Észtország remélte és továbbra is bízik abban, hogy a régi és új tagok egyenlő elbánásban részesülnek" - mondta az észt külügyminiszter. "Ebben a szellemben tehát a brüsszeli javaslatok nem igazolhatóak" - tette hozzá.

A bizottsági tervek várhatóan a jelenlegi tagokat is megosztják majd. A közös agrárpolitika nettó befizetőinek a bővítés jelenleg számított költségei miatt nem fáj a fejük, hiszen azok csak a 2006-ig terjedő időszakra szólnak, és nem lépik túl az 1999. évi berlini csúcson megállapított keretet. Vélhetően mégsem fogadják majd el a brüsszeli javaslatokat abban az esetben, ha nem kapnak világos képet az agrárpolitika 2006 utáni irányvonalait illetően. Az erről szóló tárgyalások azonban csak júniusban kezdődhetnek el, miután Franz Fischler mezőgazdasági biztos ígéretet tett Párizsnak, hogy a kérdést nem veti fel a franciaországi választások előtt - emlékeztet a Reuters. Az unió több tagállama viszont visszautasítja, hogy a bővítést az agrárreform ügyéről tegyék függővé. Elképzelései nyilvánosságra hozatalakor a bizottság is ezen véleményének adott hangot.

VG-összeállítás