Tartós lassulás térségünkben

A legtöbb EU-tagjelölt éves növekedési rátája még 2001 harmadik negyedében is az unióét jelentősen meghaladó gazdasági bővülésről árulkodott. Az Eurostat közelmúltban publikált számításai szerint azonban a jelöltek növekedési üteme - Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia kivételével - már a második negyedévben sem javult az első három hónaphoz képest.

A kelet-európai növekedés egyre inkább a belső keresletre támaszkodik, mivel az Európai Unióban nem várható a piaci hangulat hirtelen javulása; az Economist Intelligence Unit (EIU) már csak 2003-ra jósolja az újabb világgazdasági fellendülést. Márpedig a konjunktúra tartós fenntartásához a kis, nyitott gazdaságoknak szüksége lesz az európai exportpiacokra. Ráadásul egyes államok - Bulgária, Horvátország, Románia - a büdzsé konszolidálása vagy a szerkezetátalakítás miatt amúgy is a bővülés visszafogására kényszerülnek. A megszorítások leginkább a kevésbé nyitott Lengyelország gazdaságát viselik meg.

A sorból egyelőre csak Csehország és Szlovákia lóg ki, ahol esély kínálkozik arra, hogy az idén felülmúlják a 2001. évi növekedést. Csehországban azonban a gyorsulást a külső és belső egyensúly egyidejű romlása kíséri - figyelmeztetnek a CTK által idézett elemzők.

Magyarország a legnagyobb kereskedelmi partner Németország gyenge konjunktúrája miatt nem számíthat az export lényeges felfutására 2002-ben - vélik a Dresdner Bank elemzői. A viszonylag erős belső kereslet, ezen belül a beruházások újraéledése következtében azonban a növekedés visszaesése csekély mértékű lehet.

A Reuters által megkérdezett elemzők decemberben 3,88 százalékos tavalyi és 3,84 százalékos idei növekedésre számítottak Magyarországon. Ezzel az ország visszacsúszik a rendszerváltók középmezőnyébe.

Lengyelországban tavaly és idén egyaránt csupán 1-2 százalékos bővüléssel számolnak a független elemzők és a kormányzat. Az egyensúly megőrzése érdekében foganatosított megszorító intézkedések közepette a kabinet szokatlan módon még a piacnál is kedvezőtlenebbül ítéli meg a növekedési kilátásokat, és 2002-ben az előző évinél alacsonyabb ütemmel kalkulál - írja az Interfax. Az elemzők abban bíznak, hogy a jegybank folytatódó kamatcsökkentéseinek következtében az idén pozitívba fordul a beruházások változásának három éve negatív mértéke, bár sem ez, sem a lakossági fogyasztás nem ígérkezik igazi húzóerőnek.

Szinte bizonyosan nem tudják tartani az idei teljesítményüket a balti államok sem. Észtországban, ahol a kiugró beruházási aktivitás volt a növekedés egyik motorja, már mutatkoznak a lassulás jelei csakúgy, mint az idén várakozáson felüli gazdasági bővülést produkáló Litvániában - derül ki a BNS hírügynökség jelentéséből. A világgazdasági fejlemények leginkább Lettországnak erősen az olajszektorra épülő gazdaságát fékezik a fekete arany árcsökkenésével párhuzamosan.

A rendszerváltó térség déli államainak várhatóan gyengébb gazdasági teljesítményében a kedvezőtlen globális konjunktúra mellett belső okok is szerepet játszanak. Romániának, miután 2001-ben közel 5 százalékig "engedte el" a növekedést, alighanem az infláció elleni küzdelemre kell majd összpontosítania az idén. Emellett a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás a költségvetési költekezés terén is megköti a kormány kezét. Bulgáriával kapcsolatban megoszlanak a vélemények: az elemzők egy része a szigorítások miatt a munkanélküliség további növekedését várja, és jelentős árkorrekciókra számít - a kabinet is mérsékeltebb bővülési ütemmel számol 2002-ben, mint tavaly. Az EIU szerint azonban megvan rá az esély, hogy a strukturális reform eddig végrehajtott lépései már az idén eredményt hoznak.

Horvátországban viszont a büdzsé magas hiánya miatt szükségessé váló kiadás lefaragások következtében az előrejelzők egyöntetűen lassulást jósolnak, a belső keresleti tényezők nem ellensúlyozzák az exportdinamika visszaesését. Bár a kivitel 2001. III. negyedévéig erőteljesen hozzájárult Szlovénia GDP-jének növeléséhez, a délszláv utódállam valószínűleg már tavaly sem tudta elérni a 4 százalékos növekedési ütemet.

Tovább gyorsulhat viszont a cseh gazdaság növekedése 2002-ben, mivel a várakozások szerint az erős belső kereslet képes ellensúlyozni a külpiaci helyzet romlását. Az EIU a működőtőke-beáramlás szintjének fennmaradására számít, a kilencvenes évek második felében jelentős gazdasági kiigazításra kényszerülő ország a rendszerváltók élvonalába kerülhet növekedési szempontból. A relatíve alacsony bázis Szlovákiának is lehetőséget ad arra, hogy az idén túlszárnyalja 2001. évi gazdasági teljesítményét. A növekedést a belső fogyasztás és a beruházások húzhatják, a nettó export hozzájárulása negatív lehet - vélik elemzők.