Az Európai Bizottság szerdán közzétett bővítésfinanszírozási terve csupán azokat az összegeket határozta meg, amelyeket 2004-2006 között az új tagoknak fizetne ki az unió közös költségvetése. Ebből azonban (feltételezve, hogy 2004-ben tíz ország csatlakozik) durva becslésként levezethetőek a hazánknak jutó összegek is. Nem valószínű ugyanis, hogy az új tagok között egymás rovására érdemi átrendeződés lehetséges lenne azokhoz a támogatási summákhoz képest, ami egy-egy országot nagysága, fejlettsége és agrárszektorának mérete alapján "megillet".
Az újonnan csatlakozó tíz tagország között Magyarország népessége alapján 13,3 százalékos súllyal bír az Eurostat legfrissebb (2002. január 1-jére vonatkozó) népességi becslése alapján: az uniós statisztikai hivatal 9,973 milliós népességgel számol hazánk esetében a tíz tagjelölt 74,728 milliós összlakosságához képest. (Igaz, az Eurostat magyar adata némileg kisebb, mint a KSH népszámláláson alapuló becslése, de a különbség csupán 2 százalékpont körüli, tehát a magyar súlyt érdemben nem befolyásolja.)
Lapunk ezt a súlyt vette figyelembe a belső politikák és az adminisztrációs kifizetések terén várható támogatási összegek kiszámításánál (lásd a táblázatot). A strukturális politika kifizeté-seinél ennél némileg nagyobb, 15 százalékos súlyt használtunk, mivel a tagjelöltek közül három régió (Prága, Pozsony és Ciprus) az EU-átlag 75 százalékát meghaladó GDP-je miatt nem részesül a strukturális alapok legnagyobb támogatását jelentő 1. célcsoport kifizetéseiből. A mezőgazdaságnál még nagyobb, 20 százalékos súlyt vettünk alapul, amit a magyar agrárium mérete indokol.
A táblázatban szereplő értékek természetesen csupán hozzávetőleges becsléseknek tekinthetőek, érdemben módosulhatnak még a csatlakozási tárgyalásokon elért későbbi megállapodások, az első bővítési körbe bekerülő országok számának változása, vagy a bizottság még csak vázlatosan ismertetett elképzeléseinek pontosítása révén. Nagyságrendjüket illetően azonban sokat nem változhatnak.
A kapott eredmények azt jelentik, hogy Magyarország EU-támogatása még akkor is a jelenlegi évi 200-220 millió euró többszörösére ugrik a csatlakozástól, ha figyelembe vesszük, hogy a belépés után egyelőre bizonytalan mértékű (évi néhány száz millió eurónyi) befizetést is teljesíteni kell a közös büdzsébe. (Kommentár a 20. oldalon)
Urkuti György
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.