BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Többszörösére nő a támogatás

Lapunk számításai szerint Magyarország 2004-ben körülbelül 1,7 milliárd euró támogatást kaphat az unió közös költségvetéséből - feltéve, hogy megvalósulnak az Európai Bizottság szerdai javaslatában közzétett sarokszámok a bővítés összkiadásait illetően. A kifizetések a hozzávetőleges becslés szerint 2005-ben elérhetik a 2,165 milliárd, 2006-ban pedig a 2,56 milliárd eurót.

Az Európai Bizottság szerdán közzétett bővítésfinanszírozási terve csupán azokat az összegeket határozta meg, amelyeket 2004-2006 között az új tagoknak fizetne ki az unió közös költségvetése. Ebből azonban (feltételezve, hogy 2004-ben tíz ország csatlakozik) durva becslésként levezethetőek a hazánknak jutó összegek is. Nem valószínű ugyanis, hogy az új tagok között egymás rovására érdemi átrendeződés lehetséges lenne azokhoz a támogatási summákhoz képest, ami egy-egy országot nagysága, fejlettsége és agrárszektorának mérete alapján "megillet".

Az újonnan csatlakozó tíz tagország között Magyarország népessége alapján 13,3 százalékos súllyal bír az Eurostat legfrissebb (2002. január 1-jére vonatkozó) népességi becslése alapján: az uniós statisztikai hivatal 9,973 milliós népességgel számol hazánk esetében a tíz tagjelölt 74,728 milliós összlakosságához képest. (Igaz, az Eurostat magyar adata némileg kisebb, mint a KSH népszámláláson alapuló becslése, de a különbség csupán 2 százalékpont körüli, tehát a magyar súlyt érdemben nem befolyásolja.)

Lapunk ezt a súlyt vette figyelembe a belső politikák és az adminisztrációs kifizetések terén várható támogatási összegek kiszámításánál (lásd a táblázatot). A strukturális politika kifizeté-seinél ennél némileg nagyobb, 15 százalékos súlyt használtunk, mivel a tagjelöltek közül három régió (Prága, Pozsony és Ciprus) az EU-átlag 75 százalékát meghaladó GDP-je miatt nem részesül a strukturális alapok legnagyobb támogatását jelentő 1. célcsoport kifizetéseiből. A mezőgazdaságnál még nagyobb, 20 százalékos súlyt vettünk alapul, amit a magyar agrárium mérete indokol.

A táblázatban szereplő értékek természetesen csupán hozzávetőleges becsléseknek tekinthetőek, érdemben módosulhatnak még a csatlakozási tárgyalásokon elért későbbi megállapodások, az első bővítési körbe bekerülő országok számának változása, vagy a bizottság még csak vázlatosan ismertetett elképzeléseinek pontosítása révén. Nagyságrendjüket illetően azonban sokat nem változhatnak.

A kapott eredmények azt jelentik, hogy Magyarország EU-támogatása még akkor is a jelenlegi évi 200-220 millió euró többszörösére ugrik a csatlakozástól, ha figyelembe vesszük, hogy a belépés után egyelőre bizonytalan mértékű (évi néhány száz millió eurónyi) befizetést is teljesíteni kell a közös büdzsébe. (Kommentár a 20. oldalon)

Urkuti György

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.