A vártnál kisebb a dezinfláció
A várakozásoknál nagyobb, 6,6 százalékos éves áremelkedést mért januárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A piac előzetesen 6,4 százalékos inflációt várt. Az eltérés az úgynevezett idényáras élelmiszerek, elsősorban a zöldségek nagyobb ütemű drágulásának következménye. Decemberben 6,8 százalékos volt az árszínvonal-emelkedés éves üteme, tehát a hét hónapja tartó csökkenés - ha nem is a szakértők által számított mértékben - folytatódott.
Az idényáras élelmiszerek váratlan drágulása nem egyedülálló: ugyanez következett be az év elején Cseh-, Görög-, Lengyelországban és másutt is - hívja fel a figyelmet Barcza György, az ING Bank elemzője. Szinte kizárt, hogy a januári drágulás újabb ársokk kezdete lenne - véli Kovács György, a DZ-Bank makroelemzője, aki szerint az erős szezonális áringadozást mutató árucsoport néhány hónap alatt viszszatér a korábbi árszintre.
Több hónap árcsökkenése után januárban emelkedett a tartós fogyasztási cikkek ára. Ez Kovács szerint az év eleji készletfeltöltés idején érthető jelenség, Barcza György viszont úgy véli: ha a következő két hónapban a forinterősödésnek nem lesznek látványos jelei az importtermékek árában, a jegybank elkezdhet aggódni inflációs céljainak teljesülése miatt. Úgy tűnik, az importőrök az erősebb forint okozta profittöbblet jelentős részét "lenyelik", és nem érvényesítik a fogyasztói árakban. A 10 százalékos felértékelődésből a tartós fogyasztási cikkek esetében mindössze 2 százalék jelent meg az árakban. Ha az átgyűrűzés a vártnál lassabb lesz, akkor a dezinflációs folyamat éven belüli lefutása el fog térni a várakozásoktól. Ekkor kevésbé lesz lendületes az év eleji árindexcsökkenés, viszont a második fél évben nem lesz olyan mértékű a megtorpanás, mint korábban gondoltuk - ismerteti a lehetséges forgatókönyvet Barcza.
A KSH most először publikálta az új - a hivatal és a Magyar Nemzeti Bank által közösen kidolgozott - módszertan szerint készülő maginflációs mutatóját, ami szezonálisan kiigazítva 7,2 százalékos éves, illetve 0,3 százalékos egyhavi drágulást mutat. Az adat arra utal, hogy a dezinflációs trend nem tört meg, és ebben az elemzők is egyetértenek. Kovács szerint februárban 0,3 százalékponttal csökkenhet a 12 havi árindex, decemberben pedig 5,5 szá-zalékos lehet a drágulás mértéke. Igaz, az elemző úgy véli, az év során lesz olyan hónap, amikor 5 százalék alatt lesz az infláció, de az év végére kissé gyorsul az áremelkedés üteme.
Madár István
