Bérelőny a költségvetési szektorban
Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 6,4 százalékkal volt magasabb a keresetek reálértéke, mint egy évvel korábban. Mindez a bruttó átlagkeresetek 18, illetve a nettó átlagkeresetek 16,2 százalékos növekedésének következménye. A gyerekek után járó adókedvezmény figyelembevétele további 1,3 százalékos növekedést jelent, ezzel együtt 7,7 százalékkal emelkedett a keresetek reálértéke. Az adat nem jelent meglepetést, hiszen az év második felében hónapról hónapra lendületes volt a reálkereset-növekedés. Ennek egyik oka, hogy az infláció csökkenésével az év közben merev nominálbérek értéke megnő. A másik - talán még fontosabb - tényező a költségvetési szektorban választások előtt szokásos erőteljes bérkiáramlás, ami főleg a jutalmaknak, illetve a köztisztviselői alapbérek jelentős megemelésének a következménye.
Ezt mutatja az is, hogy míg az év egészében a közszférában majdnem 20, a versenyszektorban 15 százalékkal nőttek a nettó bérek. Ez reálértékben 9,4, illetve 5,3 százalékos reálnövekedést jelent. A különbséget növeli az a tény, hogy a KSH az idén a versenyszektorban jelentősen felülbecsli a keresetdinamikát. A minimálbéren bejelentettek után ugyanis tavaly a hivatal 57 százalékos bruttó keresetnövekedést könyvelt el. Ez a versenyszektorban nagyon sok esetben nem tükrözi a valós növekedési ütemet, hiszen a minimálbér ilyen mértékű emelése csupán a nem látható jövedelmek adminisztratív úton történő "kifehérítését" jelentette. A versenyszektorban tehát jóval kisebb a reálkereset-növekedés, a közszféra dinamikájának mindössze harmada körül lehet.
A nagy ütemkülönbség következtében 2001-ben a költségvetési szektorban az átlagos kereset magasabb volt, mint a versenyszférában. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa. Igaz, a nagyobb átlagmutató igen nagy keresetkülönbségeket takar: a szociális ellátás 65 ezer forintos bruttó keresete a legalacsonyabb az országban, sőt az idei növekménynél sem található kisebb más ágazatokban.
Ugyanakkor a közigazgatás, védelem ágazatban nemzetgazdasági rekordnak számító 26,3 százalékos bruttó növekedés mellett 132 ezer forintra nőtt az átlagkereset.
Madár István
