Dinamikusabb a kivitel

A tavalyi külkereskedelmi forgalom alapszámai mögé tekintve néhány kedvezőtlen jelenség is szembeötlik. Ilyen az, hogy az év előrehaladtával folyamatosan romlott a teljesítmény. Az év első felében az exportnövekedés még meghaladta a 20 százalékot, majd a májustól tartó lassulás eredményeként a harmadik negyedben már csak 8 százalékos volt, míg - a decemberi kivitel mérséklődése miatt - az utolsó negyedévben már elmaradt az előző évi bázis szintjétől. (Ebben szerepet játszott a világgazdaság egészének lassulása okozta konjunktúramérséklődés, amit a magyar gazdaság elsősorban az EU viszonylatában sínylett meg.) Importban az év második felében egy hónap - az október - kivételével rendre a bázis alatti behozatalt regisztráltak, decemberben pedig már 14 százalékos volt a mérséklődés.

Elemzők szerint kifejezetten rossz hír, ha egy olyan nyitott, külkereskedelem-orientált gazdaságban, mint a magyar, mérséklődik az import, hiszen az pár hónapos időeltolódással lecsapódik az exportteljesítményben. Ez elsősorban akkor igaz, ha a beruházási célú importteljesítmény hagy kivetnivalót maga után, s ez - legalábbis a gazdasági miniszter szavai szerint - nem így történt. Matolcsy György ugyanis pénteki tájékoztatóján azt mondta: a beruházási célú import tavaly 10 százalékkal nőtt, és az év folyamán az ütem gyorsult, a decemberi 15 százalékos volt. Hozzátette: a fogyasztási célú import növekedése 7,6 százalék volt.

Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy az exportban 44, az importban 30 százalékos részarányt képviselő, kifejezetten külkereskedelemre beállt ipari vámszabad területek forgalma - az elmúlt évek trendjét megtörve - ezúttal az összkereskedelem dinamikájától elmaradó teljesítményt produkált 2001-ben. Exportjuk 8,8, importjuk 3,6 százalékkal bővült csupán, s ezzel teret veszítettek a teljes forgalomban a vámbelföldi cégek javára. Ez utóbbiak pedig átlagon felül bővítették kivitelüket (13,4 százalék) s behozatalukat is (9,6 százalék).

Kifejezetten jó hír, hogy az elmúlt évek romló szaldója után tavaly ismét aktívumot sikerült elérni a CEFTA-kereskedelemben. Exportunk ugyanis ebben a relációban az átlagon felül nőtt (23 százalékkal). Kedvező, hogy az energiaszaldó szinten maradt. Igaz, megfelelő körülmények - a nemzetközi kőolajárak mérséklődése - játszottak ebben szerepet a magas bázis mellett. Ugyancsak a jó hírek közé tartozik az élelmiszer-gazdaság teljesítménye. Az export ugyanis 9,5 százalékkal bővült, s - ahogy Martonyi János külügyminiszter mondta - egyes ágazatokban a dinamika meghaladta a 20 százalékot is.

A pénteken (a KSH, a GM és a KüM által) nyilvánosságra hozott adatok ismét rávilágítottak arra, nagyon zavaróak az áruforgalmi (vám)statisztika és a pénzforgalmon alapuló statisztika különbségei. Ez annyiban megoldódni látszik, hogy immár bizonyos, a kettős adatszolgáltatás megszűnik a jövő évtől. (NVZs)

Munkatársunktól