Felhasználatlan EU-források

A csatlakozásra váró államok többségében maradtak tavaly felhasználatlan források az EU által különféle címeken kínált előkészítési és felzárkózási segélyekből. Románia és Lengyelország, a támogatások két legnagyobb kedvezményezettje azonban különösen rossz hasznosítási arányt ér el. Varsónak olyan szemrehányásokkal kell szembesülnie, hogy ne követelje a csatlakozás utáni azonnali támogatásokat, ha a saját költséghányadot a mostani kisebb kiutalások esetében sem tudja előteremteni.

Az Interfax Poland jelentése szerint a fel nem használt EU-források tavaly csak Szlovéniában csökkentek, növekedtek viszont például Magyarországon 2 százalékkal, Csehországban 19 százalékkal, Szlovákiában 42, Bulgáriában 59, a Baltikumban 65-70, Romániában 76 százalékkal. Lengyelországban tavaly 82 százalékkal emelkedett a fel nem használt források összege. Brüsszel tavaly 1,22 milliárd eurót utalt ki a lengyeleknek, akik mindössze 316 milliót voltak képesek fogadni.

Az elmaradás súlyos aggályokat vet fel aziránt, hogy Lengyelország tud-e egyáltalán mit kezdeni a tagság elnyerése utáni nagy összegekkel. Az eddigi elképzelések szerint az ország 4,3 milliárd eurónyi szerkezetátalakító támogatást kaphatott volna már a tagság első évében, ami a következő évben 4,9 milliárd euróra, majd az azt követő esztendőben 6,1 milliárdra emelkedett volna.

A Handelsblatt ijesztő példákat említ, hogy Varsó miként hagyott veszni nagy összegeket az agrárcélú SAPARD- és az infrastrukturális, illetve környezetvédelmi célú ISPA segélyprogramból, ráadásul PHARE-kerete is részlegesen felhasználatlan maradt, noha annak felhasználásában már bő tízéves tapasztalatokkal rendelkezik. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy Lengyelország már csak az adminisztratív feltételek hiánya miatt sem tudná fogadni a nagy összegű közvetlen agrártámogatásokat 2004-től, a tervezett EU-csatlakozástól. A szükséges számítástechnikai háttér megteremtésére kiírt pályázat botrányba fulladt, amelynek vizsgálatába a titkosszolgálatot is be kellett vonni, Brüsszel pedig a rendszerhez kiutalt 2,8 millió eurót is viszszaköveteli.