Felülvizsgálat póznaperben

Az önkormányzatok számára fontos döntés születhet póznaügyben holnap, Kemenesmihályfa felülvizsgálati kérelme kapcsán a Legfelsőbb Bíróságon. Az igazságszolgáltató fórum megerősítheti vagy elvetheti azt az álláspontot, hogy az idevágó - 2000-ben hozott - alkotmánybírósági (Ab) határozatot megelőzően létesített közcélú villamosműért és üzemeltetéséért is jár kompenzáció. A felülvizsgálat választ adhat a jóvátétel módjára, így arra, hogy csak egyszeri kártalanítás jár-e, vagy az érintett önkormányzat akár bérleti díjat is szedhet a közterületen működtetett villanypóznák után. Szemben azzal a szélsőséges nézettel, hogy a településeket az alkotmánybírósági határozat meghozatala előtt emelt villamosművekért semmi nem illeti meg, tartja magát az a szakvélemény miszerint legalább egyszeri kártalanítást joggal igényelhetnek az érdekeltek.

Az Ab megsemmisítette az áramszolgáltató jogosultságát arra, hogy közcélú villamosműveit közterületen díjmentesen üzemeltethesse. Az önkormányzati tulajdon - szólt a döntés - ugyanolyan, mint bármely más tulajdon, így korlátozására is ugyanazok a szabályok az irányadók. A díjmentesség kikötése az önkormányzati tulajdon aránytalan korlátozását jelenti - mondta ki az Ab, az áramszolgáltatók és a települések megállapodására bízva a használatért járó ellenértéket. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) segítséget nyújt az önkormányzatoknak az áramszolgáltatókkal való egyezkedésben. A tárgyalások azonban Kemenesmihályfa ügyére tekintettel - mivel kimenetele a TÖOSZ szerint az ország valamennyi településére kihathat - többnyire szünetelnek.

Kemenesmihályfa - miután eredménytelenül tárgyalt az Édásszal - 6,1 millió forintos bérleti díjat állapított meg rendeletében. Az ügyben született elsőfokú ítélet értelmében az alkotmánybírósági határozat azokra a létesítményekre is vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az Ab döntése előtt állított fel. Rámutatott azonban, hogy az önkormányzat egyoldalúan, rendeletben nem állapíthat meg díjat. Másodfokon pert vesztett Kemenesmihályfa. A megyei bíróság egyebek közt kifejtette, hogy - a jogszabályoknak megfelelően - a vezetékjog alapításáért kártalanítás jár, ami egyszeri és megváltási természetű. A község kártalanítási igénye tehát a vezetékjog-alapításkor - jóval az Ab-döntést megelőzően - nyílt volna meg, ám az akkor még díjmentes volt. Az Ab-határozat pedig, jóllehet a kifogásolt rendelkezést hatályon kívül helyezte, az alapításkori díjmentességet visszamenőlegesen nem szüntette meg - mutatott rá a bíróság.

A felülvizsgálati kérelem értelmében az alkotmánybírósági határozat nemcsak a meghozatalát követően létesített, hanem az akkor már meglévő vezetékjogra is kihat.

Kende Katalin