Földbérlet az államtól 99 évre

A külföldi cégekkel korábban kötött, valamennyi állami földbérleti szerződés felülvizsgálatát követeli a kormánytól a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége. Sátrai István, a szervezet elnöke elmondta: azt szorgalmazzák, hogy a felülvizsgálat nyomán a megállapodásokat bontsák fel, a területeket pedig adják oda a családi gazdaságoknak. Tiltakoznak az ellen, hogy nálunk bejegyzett, külföldi tulajdonú cégek évtizedekre állami földeket béreljenek, miközben azokhoz a kormány által preferált családok nem juthatnak hozzá. Az elnök szerint ma a 450 ezer hektárnyi állami termőföld 30-40 százalékán, vagyis 150-200 ezer hektáron gazdálkodhatnak külföldi érdekeltségű cégek.

Az érdekképviselet szerint a cégbejegyzés alatt álló Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nak - amelyhez az ÁPV-nél és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál lévő állami földek kerülnek - nyilatkoznia kell arról, mely külföldi cégek mennyi területet használnak. Sátrai leszögezte: a szövetség figyelemfelkeltő demonstrációt szervez a balatonfenyvesi Hubertus Bt.-nél, ha a külföldi földbérletek ügyében nem történnek kormányzati lépések. A bt. német és svájci tulajdonban van, és 99 évre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik több ezer (egyes hírek szerint ma mintegy 8 ezer) hektárnyi állami termőföldre.

A cégnél az ügyben nem kívántak nyilatkozni, mivel a társaság külföldi vezetője nem tartózkodik Magyarországon. Az ÁPV Rt. ugyanakkor megerősítette értesüléseinket. A va-gyonkezelő tájékoztatása szerint a 99 éves haszonbérleti megállapodást még az Állami Vagyonügynökség kötötte a ma hatályos földtörvény 1994-es parlamenti elfogadása előtt. Az akkor mintegy 10 ezer hektárra szóló ügylet a Balatonnagybereki Állami Gazdaság privatizációja kapcsán jött létre 1992-ben, de indoka üzleti titok. A bérbeadás jogszerű, azt csak szerződésszegés esetén lehetne felmondani, így a megállapodás 2090-ig érvényben maradhat. (Az ÁPV lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint 1994-től az állami földek haszonbérleti szerződéseit a törvényi rendelkezések betartásával kötötték, de általában ez is tízéves maximális haszonbérleti időtartamot jelentett. Mivel több terület bérleti idejét tavaly határozták meg, számos megállapodás csak kilenc év múlva jár le.)

Balatonfenyvesen és Fonyódon a Hubertus földbérlete miatt mára jelentős feszültség alakult ki, mivel annak idején nem maradt elegendő kárpótlási föld - közölte Doma Miklós, fonyódi alpolgármester. Fonyódon még 155 hektár járna a kárpótlási jeggyel rendelkező tulajdonosoknak. Az alpolgármester szerint az elmúlt években az összes illetékes fórumot megkeresték, de eredményt nem értek el. Legutóbb Stumpf István miniszter adott elutasító választ. Eszerint az államot a szerződés felbontásával sokkal nagyobb kár érné, mint amekkora előny a kárpótlási problémák rendezéséből származna. Doma ugyanakkor elmondta: Fonyódon az érintettek most csalódottak, mivel a kormány a földügyi gondok rendezését ígérte, miközben érdemi lépéseket nem tett.

A balatonfenyvesi kárpótlásra jogosultak már korábban pert indítottak - tudtuk meg Tóth Imrénétől, aki maga is érintett az ügyben. A feszültséget az okozta, hogy egy privatizációs miniszteri határozat értelmében a környékbeli Gadány és Balatonfenyves között 46 hektáros földcserét hajtottak végre a '90-es évek elején. A gadányi földek hektáronként 22, míg a csere alapját képező fenyvesiek 7 aranykoronások (AK) voltak. A Hubertus később ezeket a 7

AK-s földeket adta ki. Így viszont a jogosultak a csere előtti földérték harmadához jutottak csak hozzá, miközben a Hubertusé lett a gadányi terület is. A panaszt a Fővárosi Bíróság elutasította. Tóthné közölte: a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak.

Hazafi László