Hazai nagyvállalatokat erősítő terv

Az állami támogatási lehetőségekből jelenleg alapvetően kimaradnak a magyar tulajdonú nagyvállalatok - mondta a Világgazdaságnak Parragh László, az MKIK elnöke. A kis- és középvállalkozások, illetve a nagyobbak a Széchenyi-tervben pályázhatnak támogatásért, de a kicsiket segíti a rövidesen induló Széchenyi-kártya is. Reményeik szerint fennmarad a multik adókedvezménye is. A döntően a belső, illetve a régió piacára, valamint beszállítói pozícióban termelő 3-400 hazai nagyvállalat azonban a globalizációs versenyben különösebb külső segítség nélkül van.

A kamara szerint ezek direkt tőkejuttatására minimum százmilliárd forintra lenne szükség, és ha lenne is erre ennyi pénz, akkor sem tartanák célravezetőnek. Ezért az MKIK a hitelgaranciát és kamattámogatást összekötő konstrukciót dolgozott ki, ami a kormánynál is fogadókészségre talált.

E szerint az állam garanciaalapot hozna létre. Ennek nagysága a kamara számításai szerint 300 milliárd forint lenne, ami a vállalatonkénti egymilliárdos átlagból jött ki. Parragh szerint az államnak nem kellene százszázalékos garanciát vállalnia, legfeljebb 60-70 százalékost. A többi pedig a részt vevő bankok kockázata lenne, hiszen nekik is jelentene üzletet a konstrukció.

A kamarai javaslat értelmében kikötnék, hogy a hitelt döntően csak technológiai fejlesztésre lehetne használni. Például 80 százalékban korlátozva, a 300 milliárdból 240 milliárd jutna a fejlesztésre. Az állam az elképzelések szerint 10-15 éves futamidejű hitelhez nemcsak garanciát, hanem kamattámogatást is nyújtana. A javaslat szerint ez 50 százalék lenne, de indulhatna magasabb támogatással is, ami később csökkenne, amit tíz százalék kamattal számolva a költségvetésnek évente 15 milliárd forintot jelentene. Ez azonban csak átmeneti tétel lenne - hangsúlyozta az MKIK elnöke. Ugyanis azonnal költségvetési bevételt indukál az adóbevételek révén.

Az esetleges "bebukás" veszélye pedig jó monitoringrendszerrel csökkenthető is - véli Parragh László. Becslése szerint egyébként is csak néhány százalékban fordulhat elő. Az MKIK elnöke szerint azonban olyan technikát kell kidolgozni, hogy az az EU-ban elfogadható legyen.

A kamarai javaslat előnyei között említi az elnök a munkahelyteremtést. Egyenként egymillió forinttal számolva 300 ezer új munkahely jöhet létre. A javasolt konstrukció erősíti a hazai vállalatok pozícióját belföldön és a térségben. Növeli a hatékonyságot, a technológiai megújulás eredményeként pedig európai kompatibilis ipar alakulhat ki a csatlakozásig. A GDP-ben évi plusznövekedést eredményezhet. Áttételesen pedig javítja a kis- és középvállalkozások beszállítói pozícióját, és versenyt generál a bankok között. Ez utóbbi révén pedig olcsóbbá válhatnak a kamatok - mondja Parragh László.

Magos Katalin