Kimentett állami termőföldek

A lehetséges maximális időtartamra, tíz évre kötött haszonbérleti szerződést az ÁPV Rt. azzal a 12, korábban tartós állami tulajdonban tartott agrárcéggel, amelyeket tavaly privatizált a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. - értesült lapunk. Az állami pénzintézetet csak a társaságok értékesítésével bízta meg a kormány, az általuk bérelt állami földek vagyonkezelését továbbra is az ÁPV látta el. Értesüléseink szerint az ÁPV az új haszonbérleti időtartamot az elmúlt év nyarán-őszén határozta meg, amikor a földszabályozás módosítására irányuló, többségében ez év januárjától hatályos kormányelképzelések már napirenden voltak a családi gazdaságok megerősítése érdekében.

Az ÁPV kérdésünkre csupán azt a tájékoztatást adta, hogy a haszonbérleti szerződéseket az agrárminiszter egyetértésével az 1994-ben elfogadott földtörvény rendelkezései szerint kötötte meg. E jogszabály állapítja meg a termőföldekre érvényes, tízéves maximális bérleti időt is. Egyes hírek szerint több megállapodásban az a feltétel is szerepel, hogy a bérlet ideje tíz évnél hosszabb is lehet, ha erre jogszabályi változtatások később lehetőséget nyújtanak. Ez ez évtől akár 50 éves időtartamot is jelenthet, mivel a földalapról szóló, januártól hatályos új törvény a cégbejegyzés alatt álló Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-nak ilyen időtartamú bérbeadást is biztosít.

Az 50 éves bérleti lehetőséget a lapunknak nyilatkozó cégvezetők nem erősítették meg. Értesüléseink szerint az ÁPV a területeket a piaci haszonbérleti díjaknál olcsóbban adta bérbe. A tavalyra érvényes, 300 forintos aranykoronánkénti (AK) díjat az elmúlt évi infláció mértékével növelték 2002-re, és e szabályozást alkalmazzák a következő évekre is. A tavalyi, 9,2 százalékos fogyasz-tóiár-növekedés ez évre AK-ként 330 forint körüli díjat jelent, szemben a 400-500 forintos, átlagos piaci árakkal.

Az új vagyonkezelési szabályozás értelmében az állami termőföldek március 31-ig az MNFA-hoz kerülnek át. A KVI mintegy 38 ezer, az ÁPV 420 ezer hektárt ad át (VG, 2002. február 15.). Az ÁPV nem közölt információkat arról, hogy a 12 cég mekkora területet használ. Értesüléseink szerint e társasági kör összességében 40-50 ezer hektárt művel, ami az ÁPV-s földek több mint 10 százalékát teszi ki.

E területekhez - miként az állami földek zöméhez - az MNFA nem fér hozzá, amíg a bérleti szerződések le nem járnak. Ugyanakkor a korábbi kormánynyilatkozatok szerint a földalap induló vagyonát képező állami területeknek a családi gazdaságok és a helyben lakó termelők földhöz jutását kellett volna segíteniük. A parlament tavaly év végén a földtörvény módosításával új elővásárlási és -haszonbérleti rangsort állított fel, amelyben az előnyben részesített gazdálkodók az első helyekre kerültek. Az ÁPV-s földhaszonbérleti szerződések viszont azt jelentik, hogy e területeket az új szabályozás alól hosszú időre gyakorlatilag kivették, a leginkább kedvezményezett termelőket pedig a földszerzésből kirekesztették - állítják szakértők.

Az új előhaszonbérleti sorrend utolsó helyén ugyanakkor a földtörvény a 12 agrárcéget is említi, vagyis a földbérletben kedvezményezettnek számítanak más társaságokhoz képest. (Jogi személyek termőföldet nem vásárolhatnak.) További megerősítésüket a kormány a nemrég közzétett birtokpolitikai irányelvekben külön is deklarálta, miközben a ma működő szövetkezeteket és a nem termelőszövetkezetekből alakult agrártársaságokat nem sorolja a magyar mezőgazdaság meghatározó elemei közé.

Hazafi László