Megduplázódott a tavalyi hiány

Tavaly az előzetesen közöltnél több mint kétszer nagyobb hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben, így a 2001. évi deficit nem 518 millió, hanem 1,25 milliárd euróra rúg - közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jelentős eltérést az okozza, hogy a jegybank 2000 elejétől módosítani kényszerült az áruexport és -import számait, mivel egy azóta Magyarországon működő multinacionális cég tévesen jelentett a fizetésimérleg-statisztika számára. Ezenkívül egy hagyományos, a vállalati hiteleket érintő év végi felülvizsgálat is módosított valamennyit a számokon. Ezek a változások egyébként a 2000. évre is kihatottak, 1,6 milliárdról 1,4 milliárd euróra "mérséklődött" a hiány.

A folyó mérleg helyzete így éppen csak javult 2000-hez képest, az áruexport- és importdinamikák közötti különbség pedig egyáltalán nem nőtt, mint ahogy azt a korábbi számok sugallták. Sőt, a friss adatok szerint 2001-ben az árubehozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét. Ennek ellenére az egyensúlyi viszonyok továbbra is megnyugtatónak nevezhetők, több év adatai még így lassú egyensúlyjavulást jeleznek. A GDP-arányos hiány 2,2 százalékos, ami messze van a kritikusnak nevezhető 5-7 százalékos tartománytól.

A 12 havi görgetett egyenleg az utóbbi két évben meglepően stabilan mozgott, az 1,2-1,6 milliárd eurós tartományban.

Az új számok jóval hihetőbb képet adnak a magyar gazdaság tavalyi folyamatairól, legalábbis sokkal inkább egybevágnak a többi statisztikai mutató által leírt képpel. Ráadásul ez az új kép a növekedési kilátásokat tekintve valószínűleg kedvezőbb is, mint a korábbi. Eszerint a világgazdasági lassulás következtében nem állt le teljesen a vállalati készletfelhalmozás, illetve feltehető, hogy a beruházási aktivitás is a korábban vártnál kisebb mértékben csökkent. Legalábbis erre utal a magasabb áruimport-dinamika. Szintén erre a kedvező tényre hívta fel a figyelmet Járai Zsigmond, a jegybank elnöke.

Ugyanakkor a "kevés szereplős" magyar gazdaságot jellemzi, hogy egy cég adatmódosításai teljesen átrajzolják a feltételezett makrogazdasági pályát.

A felülvizsgált adatok szerint az MNB által nyilvántartott úgynevezett "nem adóssággeneráló finanszírozás" nem fedezi a folyó hiányt. Ennek azonban két fontos oka van, ami enyhíti a következményeket. Egyrészt a hazai vállalatok külföldi terjeszkedése rontja ezt az egyenleget, miközben ez nemzetgazdasági viszonylatban nem hátrányos jelenség. A másik ok, hogy a vállalati finanszírozás szerkezete eltolódott, a nagyvállalatok jelentős része a külföldi anyavállalat hiteleiből finanszírozza kapacitásbővítéseit. Így a teljes működőtőke-beáramlás valójában fedezi a folyó hiányt, de a tulajdonosi hitelek nem számítanak "nem adóssággenerálónak".

Madár István