"Meggazdagodó" nagy pártok

A pártok támogatását célzó, harmadik éve változatlanul 2,549 milliárd forintot kitevő költségvetési keret emelése nélkül is jelentősen nagyobb bevételhez juthat az állami büdzsé terhére a Fidesz, az MSZP és az MDF a 2002-es választásokat követően: a növekmény mértéke természetesen a voksoláson elért eredmények függvénye, de a jelenlegi, igencsak szoros küzdelem alapján a leendő vesztes is szinte biztosra veheti, hogy anyagilag jobban jár, mint 1998 óta. Az MSZP-nek és a Fidesznek egyaránt van esélye évente egymilliárd forint feletti állami támogást elérni a jelenlegi 754, illetve 635 millió forinttal szemben - derül ki a Világgazdaság számításaiból.

Ez akkor következhet be, ha csak e három parlamenti párt listái érik el az ötszázalékos küszöb feletti eredményt. A Fidesz-MDF szövetségből adódóan erre a jelenlegi legnagyobb kormánypártnak kevesebb esélye van, a közös listára vonatkozó megállapodásuk értelmében ugyanis az annak eredménye alapján járó állami támogatást 85:15 arányban osztják fel egymás között.

A pártok költségvetésének döntő, egyes politikai formációk esetében 90 százalék feletti részét az állami büdzséből biztosított támogatás teszi ki. A parlament az elmúlt három évben nem változtatott a pártok között felosztható keretösszegen, az 1998-ban egy százalék feletti eredményt elértek között összesen 2,549 milliárd forintot osztanak szét. A megosztás elveit a pártok gazdálkodásáról szóló törvény határozza meg: e szerint a keretösszeg 25 százalékát - 637,25 millió forintot - egyenlő arányban a parlamentbe jutott pártok között, míg a fennmaradó 75 százalékot arányosan, az öszszes egy százalék feletti eredményt elért párt között kell szétosztani. Ennek alapján ma összesen 9 párt kap támogatást az 1998-ban jelöltet és listát állító több tucat erő közül.

Az egymásnak mostanában rendre ellentmondó közvélemény-kutatási adatok ellenére megállapítható: a Fidesz-MDF-en és az MSZP-n kívül ma az SZDSZ-nek és a MIÉP-nek van esélye a parlamentbe kerülni, míg a kisebb pártok közül az FKGP, a jelenleg is állami támogatásban részesülő MDNP-t és KDNP-t is tömörítő Centrum párt, valamint a Munkáspárt, azaz összesen nyolc erő szerezhet egy százalék feletti eredményt. Ezt alapul véve az MSZP, a Fidesz, illetve az MDF biztosan növelheti támogatását. A Világgazdaság által végzett számításoknál a két oldal egyenlő szerepléséből, illetve az FKGP, a Centrum és a Munkáspárt konstans eredményéből indultunk ki. A két modell között az ugyancsak egyenlő eredménnyel számításba vett SZDSZ és MIÉP parlamenti bejutása a különbség. Az eredményekhez rendelt támogatási öszszeg megállapításánál figyelembe vettük a választásokon mintegy ötszázaléknyi érvénytelen, illetve elvesző (egy százalékot sem elért erőre leadott) szavazatot. A feltételezett választási eredmények eltolása valamelyik irányba (anélkül, hogy a parlamentbe jutó pártok száma változna) mintegy 20 millió forintot jelent plusz-mínusz százalékonként, a Fidesz esetében ennek 15 százaléka az MDF-et illeti vagy terheli.

Arányaiban várhatóan éppen az MDF számolhat majd be a legnagyobb költségvetési növekményről. A párt 1998-ban csak a Fidesszel kötött megállapodása alapján tudott képviselőket juttatni a T. Házba, az első fordulóban önálló listás eredménye 2,8 százalék volt. Ezért jelenleg 94,7 millió forintos állami támogatást kap, míg a következő ciklusban még a Fidesz-MDF választási szövetség veresége esetén is megduplázhatja ezt az összeget.

Az SZDSZ és a MIÉP helyzete alapvetően a bejutástól függ, ha nem érik el az ötszázalékos küszöböt, a jelenleginél nagyságrendekkel kevesebb támogatást kapnak, ha bejutnak, körülbelül annyit, mint most, ebben az esetben kizárólag a százalékos eredményük számít (1998-ban a MIÉP 5,47, az SZDSZ 7,57 százalékot ért el).

Dudás Gergely