MNB: nem szempont a nyereség

A jegybank által alkalmazott árfolyam-politikában nem lehet szempont az, hogy nyereséget vagy veszteséget jelent-e a bank számára - mondta el a Világgazdaságnak Hárshegyi Frigyes, az MNB korábbi alelnöke, Járai Zsigmond jegybankelnök hétfői szavaira reagálva. A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről tartott Járai-beszédet több ponton kifogásolta Szekeres Imre, az Országgyűlés pénzügyi bizottságának szocialista elnöke is.

A jegybank éppen azért független, hogy a monetáris politikai célokat tekinthesse elsődlegesnek - fejtette ki lapunknak Szekeres. Ezek a célok sok esetben ellentétesek lehetnek a kormány költségvetési politikájával. Egyébként ha Járai kritizálja az MNB 1998-2000-es árfolyam-politikáját, azzal saját magát kritizálja - húzta alá -, ugyanis a jegybanktörvény szerint az árfolyam-politikáról az MNB és a kormány együttesen döntött, és e döntéseknek pénzügyminiszterként Járai maga is előterjesztője volt.

Mint ismert, a jegybankelnöki pozíciót tavaly márciustól betöltő Járai hétfőn a plenáris ülésen számolt be az Országgyűlésnek az 1999-ben és 2000-ben alkalmazott monetáris politika eredményességéről. A csúszó leértékeléses árfolyamrendszer fenntartása érdekében a jegybank sorozatosan arra kényszerült, hogy növekvő értékben forintért devizát vásároljon, majd az ily módon a gazdaságba került forintot betét vagy MNB-kötvény formájában igyekezett a gazdaságból kivonni - mondta. Megítélése szerint ez összességében jelentős kamatveszteséget eredményezett, ugyanakkor a forint folyamatos leértékelése következtében úgy nézett ki, mintha a banknál kezelt 8-12 milliárd eurótartalék forintban egyre többet érne, azon árfolyamnyereség keletkezne. Járai beszédében kiemelte azt is, hogy mára Magyarország kikerült az eladósodott államok sorából. Ma már azt mondhatjuk, hogy az államháztartásnak és a Nemzeti Banknak együttesen több betétje, befektetése, tartaléka van devizában, mint amennyi a bruttó adósság - hangoztatta. (OG)