Nem lesz magyar EU-elnökség?

Lehetetlen fenntartani a soros elnökség intézményét a bővítés után - szögezte le José-María Aznar spanyol kormányfő az El Mundo című spanyol lap szerint. "Természetesen nem gondolom azt, hogy továbbra is minden hat hónapban újabb elnökségünk legyen" - erősítette meg ugyanezt a gondolatot ugyanő a német Der Spiegelnek adott interjújában.

Az unió soros elnöki tisztségét jelenleg rotációs alapon töltik be a tagállamok, hathavonta váltva egymást előre meghatározott sorrendben. Az idei első fél évben Spanyolország tölti be a posztot, júliustól decemberig pedig Dánia. A jelenlegi 15 tagállam mellett elvileg 7,5 évente kerülne sor egy-egy országra, de mivel az elnökségben mindig változó sorrendben követik egymást az államok, ennél jóval nagyobb szünetek is előfordulnak. A váltások sorrendje 2006 végéig már eldőlt (lásd a táblázatot).

Ha az unió a terveknek megfelelően 25 tagúra bővül 2004-től, a jelenlegi rendszerben átlagosan csak 12,5 évente kerülne sor egy-egy tagországra. Ez túl ritka alkalom a vezető tagállamoknak, a kicsiket viszont az elnökséggel együtt járó egyre nagyobb költségek és a mind komplexebbé váló feladatokból eredő, szintén gyorsan növekvő szakember- és költségigény riasztja, amit az elnöki poszttal együtt járó országreklám csak akkor tud ellensúlyozni, ha az elnökség sikeres. A közvélemény elvárása ugyanis egy-egy "kis" ország elnökségével szemben ugyanolyan magas, mint a vezető tagállamok elnöksége esetében.

Guy Verhofstadt, az előző félévi soros elnök Belgium kormányfője (tehát egy "kis" ország vezetője) Aznarhoz hasonlóan több ízben is utalt már a jelenlegi rendszer tarthatatlanságára. A belga elnökséget lezáró, decemberi laekeni csúcson közzétett nyilatkozat - az uniós döntéshozatali rendszer hatékonyabbá tételének céljával - szintén felveti azt a kérdést, hogy mi legyen a soros elnökség jövője.

A téma az unió hosszú távú jövőjéről szóló, jövő csütörtökön kezdődő konvent napirendjére is felkerül. A Centre for European Report (CER) tekintélyes brüszszeli kutatóintézet elemzője szerint mindaddig, amíg a hathavi rotáció rendszere fennmarad, az EU nem lesz képes gazdasági erejének megfelelő politikai súlyra szert tenni a nemzetközi porondon. A mai rendszer megváltoztatása Göran Persson svéd kormányfő szerint is evidencia, s "számos alternatív javaslat is felmerült", ám ezek mibenlétét egyelőre nem kívánja ismertetni - tudósít a Reuters. Jack Straw brit külügyminiszter ma esedékes hágai beszédében a Financial

Times értesülése szerint mindenesetre fel fogja vetni, hogy a miniszteri tanács saját maga válaszsza meg elnökét kétéves időtartamra.

Az átalakítás bármely forgatókönyvének megvalósulása szakértők szerint azt jelenti, hogy hazánk nagy valószínűséggel nem töltene be elnöki posztot az EU-ban. A magyar kormány egyelőre nem döntött arról, hogy mi legyen álláspontja abban az igen valószínű esetben, ha a konventen konkrét javaslatok merülnek fel a hathavi rotáció rendszerének átalakítására. (UGy)

Munkatársunktól