Szaúdi lehetőségek magyaroknak
A ma még szerénynek mondható szaúdi-magyar gazdasági kapcsolatok fellendítését tekinti egyik fő feladatának az arab állam közelmúltban kinevezett budapesti ügyvivője. Lapunknak adott interjújában Jamal. A Raffah közölte: országa a gazdaság gyakorlatilag minden területére várja a magyar (és más) befektetőket, ezt szolgálják a közelmúltban e célból módosított szaúdi gazdasági törvények, bevezetett támogatások is.
Magyarország 30 millió dollár alatti szaúdi kivitele főként feldolgozott acél- és egyéb ipari termékekből, élelmiszerekből áll, a csak névlegesnek tekinthető behozatalt pedig vegyipari alapanyagok, üveggyapot és villamos kábelek képviselik. A két ország összesített exportjának számai is mutatják, hogy kölcsönös kereskedelmi lehetőségeik kihasználatlanok, s az is, hogy nem folyik magyar beruházás Szaúd-Arábiában. Jamal A. Raffah emiatt az információcsere hiányát hibáztatja, s úgy véli, ennek felszámolásáért mindkét félnek tennie kell. Ő maga máris üzletember-találkozók, kiállítások, árubemutatók szervezésébe fogott, az első találkozó tegnap volt. Dolgozik a vízumkiadás könnyítésén is. Fontosnak tartva a két ország kulturális közeledését, rövidesen egyhetes szaúdi héttel is várja a magyar érdeklődőket.
A befektetőket persze mindenekelőtt tőkéjük működtetése és megtérülése érdekli - mutatott rá -, ezért Szaúd-Arábia megváltoztatott számos törvényt. Megszűnt például az a kötöttség, mely szerint a királyságban vegyes vállalatok csak legalább 51 százalékos belföldi tulajdonrésszel jöhetnek létre, megnőttek a külföldiek bankhitel-felvételi lehetőségei is, és támogatást élveznek, ha szakembereket visznek a királyságba. Ma már hozzáférhetnek a szaúdi iparfejlesztési alapokhoz is, tevékenységük segítésére pedig létrejött egy gazdasági tanács. "Viszont nincs olyan kiemelt terület, amelynek fejlesztése elsőbbséget élvezne a királyságban, gyakorlatilag a gazdaság bármely ágában szívesen látjuk a magyarokat" - válaszolt Jamal A. Raffah. Erre egyébként hamarosan újabb lehetőségek nyílnak: elkészült a szaúdi légi közlekedés, a vasút, valamint áramszolgáltatás és -termelés privatizációjának terve. A világ negyedik legnagyobb olajkincsével rendelkező királyság gazdasági vonzerejeként említette még az ügyvivő a politikai stabilitást is. Jamal A. Raffah korlátozott lehetőséget lát a két ország közötti idegenforgalom fellendülésében. A többnyire családjukkal nyaraló arabok ugyanis szívesebben utaznak átszállás nélkül, így Magyarország felkeresését számukra megnehezíti a közvetlen repülőjárat hiánya. Holott vonzóak számukra a magyar gyógyfürdők, termálvizek. A királyságon belül egyébként élénk a belföldi utazás, főként a déli hegyek és a keleti, tengerparti részek népszerűek. Már épülnek az üdülőfalvak az országban.
B. Horváth Lilla
