A ma még szerénynek mondható szaúdi-magyar gazdasági kapcsolatok fellendítését tekinti egyik fő feladatának az arab állam közelmúltban kinevezett budapesti ügyvivője. Lapunknak adott interjújában Jamal. A Raffah közölte: országa a gazdaság gyakorlatilag minden területére várja a magyar (és más) befektetőket, ezt szolgálják a közelmúltban e célból módosított szaúdi gazdasági törvények, bevezetett támogatások is.
Magyarország 30 millió dollár alatti szaúdi kivitele főként feldolgozott acél- és egyéb ipari termékekből, élelmiszerekből áll, a csak névlegesnek tekinthető behozatalt pedig vegyipari alapanyagok, üveggyapot és villamos kábelek képviselik. A két ország összesített exportjának számai is mutatják, hogy kölcsönös kereskedelmi lehetőségeik kihasználatlanok, s az is, hogy nem folyik magyar beruházás Szaúd-Arábiában. Jamal A. Raffah emiatt az információcsere hiányát hibáztatja, s úgy véli, ennek felszámolásáért mindkét félnek tennie kell. Ő maga máris üzletember-találkozók, kiállítások, árubemutatók szervezésébe fogott, az első találkozó tegnap volt. Dolgozik a vízumkiadás könnyítésén is. Fontosnak tartva a két ország kulturális közeledését, rövidesen egyhetes szaúdi héttel is várja a magyar érdeklődőket.
A befektetőket persze mindenekelőtt tőkéjük működtetése és megtérülése érdekli - mutatott rá -, ezért Szaúd-Arábia megváltoztatott számos törvényt. Megszűnt például az a kötöttség, mely szerint a királyságban vegyes vállalatok csak legalább 51 százalékos belföldi tulajdonrésszel jöhetnek létre, megnőttek a külföldiek bankhitel-felvételi lehetőségei is, és támogatást élveznek, ha szakembereket visznek a királyságba. Ma már hozzáférhetnek a szaúdi iparfejlesztési alapokhoz is, tevékenységük segítésére pedig létrejött egy gazdasági tanács. "Viszont nincs olyan kiemelt terület, amelynek fejlesztése elsőbbséget élvezne a királyságban, gyakorlatilag a gazdaság bármely ágában szívesen látjuk a magyarokat" - válaszolt Jamal A. Raffah. Erre egyébként hamarosan újabb lehetőségek nyílnak: elkészült a szaúdi légi közlekedés, a vasút, valamint áramszolgáltatás és -termelés privatizációjának terve. A világ negyedik legnagyobb olajkincsével rendelkező királyság gazdasági vonzerejeként említette még az ügyvivő a politikai stabilitást is. Jamal A. Raffah korlátozott lehetőséget lát a két ország közötti idegenforgalom fellendülésében. A többnyire családjukkal nyaraló arabok ugyanis szívesebben utaznak átszállás nélkül, így Magyarország felkeresését számukra megnehezíti a közvetlen repülőjárat hiánya. Holott vonzóak számukra a magyar gyógyfürdők, termálvizek. A királyságon belül egyébként élénk a belföldi utazás, főként a déli hegyek és a keleti, tengerparti részek népszerűek. Már épülnek az üdülőfalvak az országban.
B. Horváth Lilla
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.