BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tért hódító tulajdonosi hitelek

Tavaly a tulajdonosi hitel formájában hazánkba érkezett külföldi működőtőke meghaladta a tulajdonosi részesedésszerzés értékét. Az új jelenség a gazdasági növekedés finanszírozási formái közötti eltolódást jelentheti, ami részben annak a következménye, hogy véget ért a nagy zöldmezős beruházások időszaka. 2001-ben a tőkebefektetések egyenlege 2,3 milliárd eurós pozitív szaldót mutatott, ezzel a teljes működőtőke-állomány majdnem elérte a 26 milliárd eurót.

Az elmúlt évben jelentősen megváltozott a működőtőke-beáramlás szerkezete Magyarországon - állapítható meg a Magyar Nemzeti Bank végleges fizetési mérlegadataiból. Amíg a korábbi években a tőkeimport 15-30 százalékát tették ki a tulajdonosi hitelek, addig 2001-ben 60 százalékos volt ez az arány. Bár a hatalmas megugrás főleg egy egyszeri tranzakciónak volt köszönhető - a Deutsche Telekom a Westel tulajdonjogát adta át ily módon a Matávnak -, a hitelezés/részesedésszerzés hányados e nélkül is nagyobb lenne a korábbi években tapasztaltnál.

A jelenség arra utal, hogy a magyar gazdaság növekedéshez szükséges erőforrásainak finanszírozási módja változóban van. A legtöbb multinacionális cég már Magyarországon van, hiszen zöldmezős beruházások keretében az elmúlt 5-10 évben leányvállalataik letelepedtek különböző ipari parkokban, vagy a privatizáció során megvették az állami vállalatokat. A tulajdonosi hitelezés térhódítása mögött az állhat, hogy a világgazdasági szempontból jelentős cégek a fentiek miatt már nem új vállalkozások alapításán keresztül, hanem az itt található leányvállalatok hitelezésén keresztül bővítik kapacitásaikat.

Ennek nemzetgazdasági jelentőségét azonban nehéz felmérni. Egyrészt azért, mert az utóbbi évek tapasztalata az, hogy ezek a folyamatok 6-8 vállalat üzleti döntésének következményei, így meglehetősen esetlegesek, több külső tényezőtől függhetnek. Másrészt a tulajdonosi hitelek egy részét nem is hazánkban fektetik be, ugyanis valamely hazai monopolcég külföldi terjeszkedéseit szolgálja.

Igaz, a magyarországi társaságok külföldi tulajdonszerző expanziója alábbhagyott. 2000-ben több mint 600 millió, tavaly viszont "csak" 368 millió euró hagyta el ilyen célból az országot. Nagyobb részben a tulajdonosi hitel megugrása, kisebb részben pedig éppen a kisebb tőkeexport következménye az, hogy a tőkebefektetések teljes egyenlege erőteljesen megugrott a 2001. esztendőben. A tavalyi szaldó pontosan a duplája az előző évinek, 2,3 milliárd euró. Ezzel együtt a közvetlen tőkebefektetések magyarországi állománya majdnem eléri a 26 milliárd eurót.

Hogy a tulajdonosi hitelek mennyire hódítanak tért más finanszírozási forma rovására, az állományi adatokból nehéz megállapítani. 2001 januárjától mindenesetre egy enyhén emelkedő trend figyelhető meg, de a teljes működőtőke-állománynak továbbra sem haladja meg a 15 százalékát. Még kisebb lenne ez az arány, ha a közvetlen tőkebefektetések között számolnák el a külföldi vállalatok profitjának visszaforgatott részét. (Erről szóló cikkünk ugyanezen az oldalon.)

Madár István

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.