Új klaszter Mátészalkán

Mátészalka nem várja meg, hogy elkészüljön a régióba vezető autópálya. Négy helyi vállalat - a kezdeményezésükre alakult konzorciummal - azon van, hogy egy optikai-finommechanikai-elektronikai klaszter révén vonzóvá tegye a várost és térségét a befektetők számára. A törekvést a gazdasági tárca 22,4 millió forinttal támogatja.

A klaszter hasonló vagy egymás tevékenységét kiegészítő vállalatok szövetsége. Egy térség gazdasági szereplőinek regionális hálózatokba szervezése nagymértékben fokozza tőkevonzó képességét, másrészt az EU-ban sok pályázatot kizárólag klaszterek számára írnak ki.

Ennek megfelelően a Mátészalkán létrehozandó klaszter olyan cégeket kíván megtelepíteni, amelyek a négy vállalat beszállítói lehetnek. Ezáltal kialakulna egy teljes körű helyi optomechatronikai (optikai, finommechanikai, elektronikai) ipari központ, amely újabb szakmai befektetőket vonzhat. A még csak alakulóban lévő klaszterhez máris csatlakozott egy cég, az optikai kutató-fejlesztő munkát végző budapesti Optilab Kft.

Amint Kárpáti Tibor, a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft. (CZH) ügyvezető igazgatója elmondta, az optomechatronika olyan gyorsan fejlődik, hogy a világpiaccal csupán folyamatos képzés révén lehet tartani a versenyt. Példának hozta fel cége esetét, amelynek saját tanműhelye van, ugyanakkor németországi továbbképzésre küldi mindazokat, akiknek munkájukhoz el kell sajátítaniuk valamilyen speciális folyamat ismeretét is. Az ügyvezető igazgató szerint azonban középfokú képzés sok esetben már kevés, így a CZH egyre több gépész-, vegyész-, elektro-, vákuumtechnológiai, valamint optikai mérnököt vesz fel. Ezért az alakulóban lévő klaszter - amely jó kapcsolatokat ápol a régió egyetemeivel, valamint a BME finommechanikai és optikai tanszékével - felvetette egy mátészalkai kihelyezett képzés gondolatát is. Erre azért is nagy szükség lenne, mert nem egy potenciális befektető azért választott más helyszínt, mert Mátészalkán kevés a képzett szakember.

A konzorcium munkáját öszszehangoló Pák István, a MOM Vízmérés-technikai Rt. vezérigazgatója elmondta, a Kelet-magyarországi Munkaadók Szövetségében merült fel a klaszter ötlete, előzménye pedig a négy vállalat együttműködése volt. A Hoya Szemüveglencse-gyártó Magyarország Rt. igazgatója, Szováti Tibor példának hozta fel, hogy a cégnél nem fejlesztették a szerszámgyártást, mert ebben a Zeiss és a MOM Vízmérés-technikai Rt. szerszámgyártó bázisára támaszkodnak.

A konzorciumhoz a mátészalkai önkormányzat is társult, hogy a klaszter tevékenysége által sínre kerüljön az ipari park sorsa. Az 1998 szeptemberében alakult 78,5 hektár területű ipari park 34,8 hektáros beépítettsége nem elegendő. A park egynegyede azonban még kiadásra vár, s az elmúlt két évben nem is jött újabb jelentkező. Az ipari parkot - ahol 11 cég működik, köztük a négy konzorciumalapító vállalat - a város nem tudja működtetni, ezért az önkormányzat az ipari park ügyvitelét a létrejövő Optomechatronikai Klaszter szervezetére ruházza át.

A klaszter tulajdonképpen az egykori MOM köpenyéből bújik ki. Mátészalka ugyanis afféle optikai központ, s Magyarországon csupán itt van szemüveglencse-gyártói és finomoptikus-képzés, mégpedig azért, mert a városban volt a MOM egyik finommechanikai és optikai gyártóbázisa, amely 1400 főt foglalkoztatott. A privatizáció során Carl Zeiss 1991-ben megvásárolta a teljes optikai gyártórészleget, a következő évben a belga szemüveggyártó, a Buchmann a műanyag lencséket gyártó üzemet vette meg, majd az osztrák ELIN Wassertechnik tulajdonába került a mechanikai gyártás, vagyis a MOM Vízmérés-technikai Rt. Azóta a Buchmannt felvásárolta a világ második legnagyobb szemüveglencse-gyártója, a japán Hoya, az ELIN pedig már a német Hydrometer-csoporthoz tartozik.

Demeter Kálmán