Újabb USA-EU ellentét Irán miatt

Bush elnök a közelmúltban "a gonosz tengelyéhez" tartozó államnak nevezte Iránt, amelyet Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes preventív célú katonai csapásokkal is megfenyegetett. Számos EU-tagállam azonban elveti az Iránnal szembeni, szerintük korábban is kudarcot vallott "feltartóztatási politikát", amely csak arra jó, hogy a keményvonalasok helyzetét erősítse Teheránban Hatami reformpárti elnökkel szemben.

"Nincs bizonyíték arra, hogy Irán részes lenne a nemzetközi terrorizmusban" - idézi a Guar-dian Ludger Vollmer német külügyminiszter-helyettest. Javier Solana, a tizenötök külpolitikai főképviselője pedig arra szólította fel az USA-t, hogy ne cselekedjen egyoldalúan.

Az európai engedékenység hátterében a Financial Times szerint üzleti érdekek is meghúzódnak, hiszen Irán jelentős megrendeléseit amerikai cégek az érvényben lévő embargó

miatt nem teljesíthetik. Az európai gazdasági pozíciókat tovább erősítheti, ha az unió a közeljövőben felhatalmazza az Európai Bizottságot egy kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötésére Iránnal.

Washington Irán elleni vádjai között nukleáris fegyverzet, sőt, interkontinentális rakéták kifejlesztésének szándéka, valamint a libanoni Hezbollah radikális iszlám mozgalom támogatása is szerepel. Az EU vezetői osztják az ezzel kapcsolatos amerikai aggodalmakat, "de nem támogatják azt a politikát, amellyel az USA igyekszik elérni céljait. Mi abban hiszünk, hogy tárgyalás és kiengesztelés révén érhetők el ezek a célok" - szögezte le az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Az Iránnal szembeni politika terén az EU szokatlan módon Oroszországgal került egy platformra: Ivanov orosz külügyminiszter szintén azt hangoztatta, hogy nincs bizonyíték Irán és a terrorizmus kapcsolatára. Moszkvának saját listája van az "együtt nem működő" államokról, amelyen például Szaúd-Arábia, Washington első számú térségbeli szövetségese is szerepel mint a csecsenek támogatója.

VG-összeállítás