Agrárhitelek: 40 év a megtérülés?

Százhektáros családi gazdasági birtokméretig többnyire nincs is értelme megtérüléssel számolni, 200 hektár esetében pedig mintegy 40 év a várható megtérülési ideje az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott agrárhiteleknek, ha a pénzintézet a vállalkozások minimális tőkeigényét teljes mértékben biztosítani kívánja - derül ki az új hitelezési konstrukcióról készült szakértői számításokból. Ez megkérdőjelezi, hogy az MFB a hiteleket egyáltalán kihelyezheti-e, hiszen a kormány rendelete 10-20 éves futamidőt ír elő. A megtérülésre ennyi idő alatt a számítások szerint csak a maximális családi birtoknagyság, vagyis 300 hektár esetén van esély a valószínűsíthető jövedelmezőségi és agrártámogatási viszonyok mellett.

A családi gazdaságok március 4-étől 1-300 millió forintos, rendkívül kedvezményes hitelt kérhetnek az MFB-től földvásárlásaikhoz, beruházásaikhoz és forgóeszköz-szükségletük előteremtéséhez. Szakértői számítások szerint e célok 100 hektáros méretnél 100 millió, 200 hektárnál 100-200 millió, 300 hektárnál pedig 200 millió forint feletti minimális forrást igényelnek a megfelelő működéshez. Ám úgy tudjuk, e számítások sem tartalmazzák például az elengedhetetlen betakarítógépek, a több lábon állást biztosító állattenyésztés vagy a szükséges tároló-, szárító- és tisztítókapacitások költségeit.

A forrásszükséglet és a hoszszú megtérülés miatt valószínűsíthető, hogy új családi gazdaságok kiépítésére az MFB általában nem tud forrásokat kihelyezni, állítják szakértők. A hitelfelvételre főként ott nyílik esély, ahol a vállalkozások már működnek, és saját erőt (leginkább már meglévő földet) is fel tudnak mutatni. Az egy-egy igénylőre jutó hitelösszeg így is alacsony lehet. A kormány korábban ötezer gazdasággal és 100 milliárdos hitellel számolt, ami eleve 20 millió forintos átlagot jelentett. E nagyságrendet tükrözik a Konzumbanknál eddig befogadott kérelmek is, mivel 58 pályázóra kétmilliárd (átlagosan 35 millió) forint hitel jutott.

Az agrárhitelezés kidolgozásakor az MFB több szakértői anyagot is rendelt - nyilatkozott Baranyay László. Az elnök-vezérigazgató szerint a termék esetében végső véleményük: a konstrukció képes biztosítani a várt megtérülést, ellenkező esetben nem vállalták volna a feladatot. Ám árnyalja a képet, hogy Gerhardt Ferenc, a hitelnyújtást végző Konzumbank vezérigazgatója úgy véli: 15-20 évre a mezőgazdaságban reális megtérülést tervezni roppant nehéz.

Baranyay szerint a beruházási, de különösen a forgóeszközhitelek esetében a kölcsön nagyságától, illetve a felvevő minősítésétől függően a bank a fedezetek teljes körét áttekintve dönt arról, milyen garanciákat kér. A forgóeszközhiteleknél - ahol a törlesztés elsődleges forrása a megtermelt termény - a pénzintézet vélhetően több esetben él majd az árbevétel-engedményezés lehetőségével, mondta.

Hosszú megtérülési időt mutatnak a családi agrárhitelezésben a legnagyobb hazai érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) számításai is. Horváth Gábor főtitkár lapunkkal közölte: vagyonukat és saját forrásaikat is elveszthetik azok, akiknél a konstrukció nem válik be. Valószínűsítette, hogy az MFB saját biztonsága érdekében egyes esetekben (például a gyorsan amortizálódó gépeknél) a maximálisnál jóval rövidebb időre ad hiteleket, mivel azok mögött csak öt évig áll állami garancia. A forgóeszközhitelek megtérülése sok termelőnél eleve kétséges lesz, mert más vagyoni garanciák hiányában már a beruházási tartozások törlesztésének fedezetét is az előállított termények adják. Ezért a rulírozó jellegű forgóeszközkölcsönök többeknél végeredményben folyamatos veszteségfinanszírozást jelentenek majd, állapította meg. (HL-NLN)

Munkatársainktól