Átlagos választási részvétel várható
Miközben a közvélemény-kutató cégek biztosak abban, hogy saját pártpreferencia-méréseik jók, és azok alapján lehet előre következtetni a választások eredményére, nem tudnak biztosat ígérni a választási részvételt illetően. Márpedig - és ebben ugyancsak egyetért a négy cég - ez azon alapvető kérdésekben is döntő lehet, hogy ki jut be a parlamentbe, illetve ki marad kívül, valamint ki nyeri a választásokat.
Az 1998-as választások előtt a legtöbb cég mintegy 10 százalékkal becsülte túl azok számát, akik végül elmentek szavazni. A jelenség hasonlít arra, mint amikor azt kérdezik az emberektől, hányszor mosnak naponta fogat - jellemezte a helyzetet a Világgazdaságnak az egyik kutatócég munkatársa. A válaszadók szeretnek a társadalmilag elfogadott normáknak megfelelően viselkedni, és így válaszaik sokszor ezt, és nem a tényleges magatartásukat tükrözik. Példa lehet erre az is, hogy a választásokat követően készített közvélemény-kutatásokban rendszerint a tényadatokhoz képest mintegy tízszázaléknyival többen mondják azt, hogy elmentek szavazni, és többségük - nem létező voksolásán - a győztes pártot támogatta.
A "felülmérést" különböző módokon próbálják ellensúlyozni a társaságok. A Gallup ezért áttér egy olyan adatközlési módszerre, amely meggyőződése szerint jobban tükrözi a választásokon majd ténylegesen várható arányokat. Eszerint a "nagy valószínűséggel ténylegesen választók" aránya a teljes népességen belül jelenleg 64 százalék. A Szonda Ipsos legutóbbi felmérése szerint a válaszadók 69 százaléka ígérte biztosra részvételét. Ennél közelebb lehet a valósághoz az az adat, mely szerint a választók többsége 62 százalékosra becsüli a várható részvételt. Ezzel együtt egyik cégnél sem számítanak arra, hogy rekordot döntenek ez évben a választók.
A lapunk által megkérdezett szakértők véleménye megoszlik arról, hogy kinek és mennyiben kedvez a magas, illetve az alacsony részvételi arány. A hagyományos válasz szerint a kisebb pártoknak akkor van esélyük bekerülni a parlamentbe, ha csak kevesen járulnak az urnákhoz, több szakértő azonban úgy véli, arányaiban a kisebb erők is a nagyokéhoz hasonlítható, mozgósítható táborral rendelkeznek még. Egy másik alapvetés szerint a választói táborok elszántsága eltérő, míg a MIÉP és az MSZP esetében ez magas, a Fidesznél és az SZDSZ-nél jellemzően alacsonyabb. Ezért előbbieknek az alacsony, utóbbiaknak a magasabb részvétel lenne kedvező. A részvételi arány "egekig való emelkedésének" ugyanakkor egyértelmű korlátot szab az, amiben nagyjából szintén egyezik a négy közvélemény-kutató: a választásra jogosultak mintegy 20 százaléka politikai szempontból teljesen inaktív, azaz semmilyen módon nem mozgósítható a részvételre.
Munkatársunktól
