Támogatott szabadalmi igények

Az idén 320 millió forint támogatás segíti elő pályázati rendszer útján a belföldi szabadalmi bejelentések szakszerű megtételét és a külföldi oltalom elnyerését. A pályázó néhány száz ezer forinttól akár 3-4 millióig is kaphat támogatást a jogszerzésre. A hazai szabadalmak külföldi bejelentését a jelenleg kötelező 10 százalékos önrész befizetése nélkül, tisztán állami támogatással is pártfogolja egy készülő gazdasági miniszteri rendelet. A magyar találmányok külföldi bejelentésének előirányzatairól és eljárásáról szóló, megújuló jogszabály - az egyéni vállalkozók, kis- és középvállalkozások innovatív tevékenységének fellendítése végett - nemcsak a szabadalmi, hanem a kistalálmányi, használati minta-, illetve designoltalmi bejelentésekre is kiterjeszti a juttatást.

Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke lapunknak azt is elmondta: külföldi oltalmaztatás alapfeltétele a szabadalom belföldi bejegyeztetése. Az egyéni bejelentőnek mindössze 25 ezer forintjába kerül, hogy 3-3,5 esztendő alatt szabadalmi oltalmat nyerjen. Ezért az összegért kutatási jelentést kap, teljes elbírálást, találmányának kinyomtatását, arról angol nyelvű információ közzétételét a világhálón. Megoldását ismertetik 30-40 iparilag fejlett országban, lajstromba veszik, és óvják ezzel kapcsolatos jogait. Jogi személy ennek a négyszeresét fizeti, ami szintén nem sok, ám az esetek többségében - akár egyéni bejelentőről, akár cégről van szó - elkel a szakértő közreműködés, különösen a megoldás leírásához, ami már két-háromszorosára emeli az eredeti kiadásokat. A külföldi bejegyeztetés - még ha csak fél tucat fejlett ipari országot vagy kizárólag a hazánkkal határos államokat célozza meg - ennél 5-10-szeresen drágább lehet, mutatott rá Bendzsel. A mai szabályozás szerint a külföldi oltalmi bejelentés támogatásának mértéke a bejelentés, illetve fenntartás költségeinek 90 százaléka lehet.

Tavaly több mint 150 esetben - a múlt évi találmányi termés egyhatodával - fordultak külföldi szabadalmi jogszerzési bejelentéssel, a hivatal közvetítésével, nemzetközi szabadalmi szervekhez, és mintegy százan meg is pályázták az erre szolgáló forrásokat. Az elnök fontosnak tartja annak ösztönzését, hogy a hasznos ötletek szemrevaló formában valósuljanak meg, mert csak így lehetnek versenyképesek a piacon. Ezért a leendő rendeletváltozás mellett az illetékesek fontolgatnak olyan megoldást is, amely a kis- és középvállalkozásoknak juttatna a technológiailag egyébként támogatásra érdemes innovációs törekvéseikhez kifejezetten formatervezésre költhető és a magyar formatervezők bevonására felhasználható 5-15 millió forintos összegeket.

Kende Katalin