Békíthető fogyasztók
A fogyasztóvédelmi törvény napirenden lévő módosítása kapcsán az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) fontosnak tartaná a békéltetőtestületekre vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatását is. Úgy látják: szükség lenne a testületek valóságos függetlenségének garantálására csakúgy, mint a békéltető eljárás egységes gyakorlata - és az ezt elősegítő szabályozás - kialakítására. Mindezt Baranovszky György, az OFE jogi vezetője, a megújuló budapesti permegelőző fórum leendő elnöke mondta a Világgazdaságnak. A három éve létrehozott intézményrendszer, a békéltetés - mint bíróságon kívüli, nemegyszer azt helyettesítő eljárás - a hazai fogyasztói jogok és a gazdasági érdekek védelme mellett az uniós csatlakozás miatt sem nélkülözhető.
A békéltetőtestületek a fővárosban és megyénként a területi gazdasági kamarák mellett működnek. Tagjai a civil fogyasztói szervezetek és a kamarák által egyenlő arányban jelölt szakemberek, akik a konkrét ügyekben háromfős tanácsban járnak el. Ha a fogyasztó a testülethez fordul sérelmével, a bepanaszolt cég, vállalkozó köteles részt venni az eljárásban, amelyben legkésőbb 60 napon belül döntés születik. A békéltetők vagy ajánlást hoznak, vagy - ha a vállalkozó a határozatnak aláveti magát - kötelezést, ami bíróság előtt kikényszeríthető. A vitázók között egyre több az egyezség. A fővárosi ügyek többsége felújítási panaszok, hibás teljesítések, kisebb-nagyobb utazási szerződésszegések miatt indul. A kártérítési igények 20-30 ezertől több száz ezer forintig terjednek. Az utazási irodák hajlanak arra, hogy a fogyasztó kedvében járjanak, és nemegyszer akkor is állják a kért jóvátételt, ha a panaszosnak nincs igaza, vagy legalábbis gyengék az érvei.
Az OFE véleménye szerint a gazdasági kamarák - mivel a vállalkozó érdekeit képviselik - nem tudják teljes pártatlansággal fogadni a fogyasztók fellépését. Az is gondot okoz, hogy a testületek működésére fordítható összeg felosztásáról a gazdasági tárca és a kamarai szervezet dönt, kihagyva a fogyasztóvédelmi érdekképviseleteket. Ezért javasolják, a békéltetőtestületeket a közigazgatási hivatalok vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek mellé helyezzék át. Baranovszky szerint a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a nyilvánosságra, s a külföldi fogyasztói békéltetőszervezetekkel, a cégszövetségekkel való kapcsolatokra.
Kende Katalin
