A lengyel kormány után a parlament is megadta az előzetes támogatást a munka törvénykönyvének reformjához. A módosítástól a jelenleg 18 százalékos - de egyes prognózisok szerint 20 százalék főlé kúszó - munkanélküliség csökkenését, illetve a mindössze 0,3 százalékos gazdasági növekedés élénkülését várják.

A tervezett, mintegy 30 intézkedés egyikeként a jelenlegi kétszeresről másfélszeresre csökkentenék a túlórák díját, emellett lehetőséget teremtenek, hogy a munkaadó szabadnapot adjon a ledolgozott többletidő fejében. A 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek szintén kapnak lehetőséget a csoportos elbocsátásra, és csökkentik az adott körben a kötelező végkielégítések összegét. Enyhítik a rövid lejáratú munkaszerződésekre vonatkozó korlátokat, szigorítják viszont a vállalkozóként való munkavégzés feltételeit, mert ezt korábban gyakran használták a tb-járulékok megkerülésére. További intézkedésként kiiktatnak számos, a kisvállalkozások alapításának útjában álló adminisztratív akadályt, ösztönzik a fiatalok állásba vételét és a részmunkaidős foglalkoztatást.

A tervezetet ismertetve a Reuters rámutat az EU-szerte sokasodó félelmekre, amelyeket a nagyarányú lengyel munkanélküliség, illetve a várható munkaerő-vándorlás váltott ki. Aggodalmak a lengyel üzleti körökben is tapasztalhatók, mégpedig amiatt, hogy a sok állástalan miatt a tervezet végső változatában esetleg ismét szigorítják az elbocsátás feltételeit. A pesszimizmust a kormányfő nyilatkozata is táplálta, aki kijelentette, hogy csak a hivatalba lépése után mintegy fél évvel sikerült felmérnie a problémák valós súlyát. Az alacsony fizetés, a rossz foglalkoztatási kilátás, a reménytelenség jó táptalajt nyújt a demagógiának, főleg a szegényebb vidéki körzetekben - mondta Leszek Miller, aki szerint az 1999-eshez hasonló tiltakozási hullám rendkívül veszélyes lenne az uniós tárgyalások finisében.

Az elégedetlenséget táplálja a törvényhozási munka akadozása, a köztisztviselők alkalmatlansága, a gyenge növekedés és a költségvetés feszült helyzete. Ez utóbbi miatt - érvelt a kormányfő - nincs lehetőség, hogy csökkentsék a bérmellékköltségeket, amelyek a magyar- vagy a csehországiakat 20-30 százalékkal meghaladó lengyel bruttó bérekhez vezettek.

VG-összeállítás