A választók jelentős részéhez nem jutnak el azok a kitételek, amelyek a választások első fordulóját követően kibontakozott, a szocialistákat támadó jobboldali kampányban jelennek meg - állítják az MSZP-ben.

A párt stratégái ezért azon az állásponton vannak, hogy bizonyos esetekben "jobb hallgatni". Az ok: nem lenne célravezető, hogy "a leendő szocialista kormány cselekedeteivel való riogatás pontjait" az MSZP sorolja fel újra és újra, felerősítve az azokban foglaltakat. Az MSZP-nek egyensúlyt kell találnia abban, mire reagál érdemben és mire csak általánosságban, mondván, a "Fidesz nem mond igazat".

Április 7-ét követően egyik párt sem fogalmazott meg új, a programjaikban, vagy eddigi nyilatkozataikban nem szereplő ígéreteket. Ezzel szemben a negatív kampányt előtérbe helyező Fidesz "vádpontok" hosszú sorozatával hozakodott elő. Ezek ismertetésében minden eszközt megragadnak a fórumoktól a hirdetéseken át az önkéntes segítők által osztogatott röplapokig. Felvetéseik egy új Bokros-csomagtól a 30 százalékos lakáshiteleken, a nagymarosi gát megépítésén, a Terror Háza bezárásán, a kiszorított maffiózók visszatérésén, a "kötelező drogfogyasztáson", a magyar föld külföldiek kezébe kerülésén, a felsőoktatási tandíjon át a gáz- és a gyógyszeráremelésig terjednek. Az MSZP ezek közül hármat "emelt ki", amelyekre tételesen reagál. Így cáfolja, hogy elképzelései között szerepelne a tandíj újbóli bevezetése, illetve a gyógyszerek és a gáz árának emelése.

A legnagyobb kormánypárt és szövetségesei kampányából úgyszólván minden mást kiszorított a "szimbolikus politizálás". A szocialisták állandó bírálatán túlmenően a párt politikusainak fórumain és tájékoztatóin a Fidesz terveire vonatkozó konkrétumokról gyakorlatilag nem esik szó. Az április 21-e után következő "jövőről" általában annyi hangzik el, hogy - mint a miniszterelnök Marcaliban megfogalmazta - "két világ határán állunk, és most döntenünk kell, merre menjen tovább az ország". Pokorni Zoltán elnök szavaival ez annyit jelent, hogy "folytatódik-e az elmúlt négy év munkája alapján a jól kiszámítható, tervezhető polgári Magyarország felépítése". A Fidesz nemcsak hogy új ígéretet nem fogalmazott meg - igaz, a kormány előre hozta a nyugdíjak emelésére vonatkozó döntést -, az első forduló előtt hangoztatott pontokat is "hanyagolja". Így április 7-e óta nem szóltak a hírek a gyermekenkénti 1-1 millió forintos adómentes jövedelemről vagy az átlagkeresetek megduplázásáról sem. Mint azt egy vezető fideszes politikus elismerte, ez nem annyira tudatos döntés eredménye, mint a stratégiaváltás "ösztönös" következménye.

A kampánycsendet megelőző utolsó napokban szórólapokon igyekszik sulykolni a választóknak a "leendő szocialista kormány" első 100 napjára tervezett intézkedéseket az MSZP. László Csaba pénzügyminiszter-jelölt ezek közül a legfontosabb törvénycsomagnak az "üvegzsebprogram" végrehajtását nevezte, ami "a lehető legszélesebb nyilvánosságot biztosítaná a költségvetési szférában". A nyugdíjak, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkozó ígéretek mellett az elmúlt napokban két, újszerűnek tűnő elem merült fel a szocialisták kommunikációjában. Az egyik egy lehetőség: az MSZP megvizsgálná, hogy a felsőoktatásban tanulók után is járjon a családi pótlék. A másik a párt agrárprogramjában szereplő elem: garantált felvásárlási árak bevezetése a búzára, a kukoricára, a sertésre és a tejtermékekre.

A vidék egyébként is központi szerepet foglal el a kampány e szakaszában. A Fidesz a falvakban próbálja megkeresni azoknak a támogatóknak a jó részét, akik a jobboldal javára billenthetnék a választások eredményét. Az MSZP pedig szintén tudomásul vette, hogy az első körben a kistelepüléseken szerepeltek gyengébben jelöltjei, s ezen kívánna javítani. (GA-TE)

MUNKATÁRSAINKTÓL