Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) célja, hogy a háziorvosokat anyagilag is érdekeltté tegye a betegek otthoni ellátásában, mert az lényegesen olcsóbb a kórházi kezeléseknél. Oberfrank Ferenc főigazgatótól megtudtuk, hogy tavaly az egészségbiztosítási alap 10,2 százalékát - összesen 41 milliárd forintot - fordították a háziorvosi praxisok finanszírozására, ez 1 százalékkal több az egy évtizeddel azelőttinél.

Jelenleg 6400 területi ellátási kötelezettségű praxissal van szerződése a biztosítónak, ami 230-cal több az 1993-ban meglévőnél. Nyolc praxisnak kétszáznál kevesebb páciens adta le a biztosítási kártyáját, 200 és 500 közötti kártyája 71, háromezernél több kártyája pedig 26 praxisnak van. E szempontból több mint 4000 szolgálat tekinthető ideálisnak, hozzájuk 1000-1200 páciens jelentkezett be, ezért itt az orvosnak a gyógyítás mellett jut ideje a betegségek megelőzésére, a hozzá tartozó körzetben élők gondozására.

Egy csak felnőtteket ellátó praxis átlagos havi tb-bevétele - ügyelet nélkül - 495 ezer, a gyermekkörzeteké 509 ezer, a vegyes körzeteké pedig 558 ezer forint, ebből tartják fönn és működtetik a rendelőt. A pénz nem sok, még akkor sem, ha a rendelőtulajdonos önkormányzatok többsége minimális bérleti díjat kér a használatért. Az ingatlan megvételéhez és fenntartásához azonban többre van szükség, ezt segíti, hogy decembertől havi 25-100 ezer forint közötti összegű ingatlan- és eszközvásárlási támogatást kaphatnak az OEP-től, s aki hitelre vásárol, a Széchenyi-programból jelentős kamattámogatást is kaphat (VG, 2002. április 17.).

Oberfrank szerint a háziorvosi privatizációval racionális szerkezetű, jó minőséget nyújtó és költséghatékonyan gazdálkodó praxisok alakulhatnak ki. A korszerű orvosi műszerekkel felszerelt háziorvosi rendelő a betegnek jó, mert nem kell kórházba feküdnie. A biztosítónak pedig ez az ellátás olcsóbb a kórházi költségeknél. S ha a doktorok érdekeltté válnak a költséghatékony alapellátói gyógyításban, az mindkét félnek jó lehet.

Példaként említhető, hogy jelenleg a receptek 35 százalékát a háziorvosok írják föl, e vényekre fizeti ki az OEP a gyógyszerkaszsza 60 százalékát, ami több mint 100 milliárd forint volt a múlt évben. Jelentősen érintheti az OEP-kasszát az is, ha a háziorvos indokolatlanul utalja kórházba az otthon is meggyógyítható beteget. Tavaly a kórházba utalások több mint 40 százalékát az alapellátás orvosai kezdeményezték. Az is figyelemre méltó, hogy a laboratóriumi vizsgálatok 40 százalékát is ők kérték, ami tetemes összeget jelent a biztosító kiadásai közt. A több mint 742 ezer, zárt rendszerű vérvétel például közel 67 millió forintjába került a biztosítónak.

Jelentős szerepük van továbbá a keresőképtelenség megállapításában. Tavaly például több mint 118 ezer embert garatgyulladásos panasszal, 179 ezret vírusos fertőzéssel, 50 ezret magasvérnyomás-betegséggel vettek betegállományba. Az OEP előzetes becslése szerint a táppénzkiadás várhatóan meghaladja a 64 milliárd forintot (VG, 2002. április 16.). A táppénzkiadások listáját egyébként 4,7 milliárd forinttal a lumbágós betegségek vezetik. (NTE)

MUNKATÁRSUNKTÓL