Norvégia is privatizál

A norvég kormány hosszú ideje gondosan őrzött állami vállalatokon - vagy ezek bizonyos tulajdoni hányadain - készül túladni, hogy az érintett cégeket fokozottabban be lehessen kapcsolni a globális gazdasági vérkeringésbe, és vezetésük a nemzetközi követelményeknek megfelelő szintre emelkedjék. A kisebbségi jobbközép kormány által előterjesztett listán a maradéktalanul eladandók között szerepel a Raufoss autóalkatrész-gyár és a Kommunalbank. Rajtuk kívül részleges tulajdoni hányad kerülne az értékesítési listára olyan nagyvállalatokból, mint a Statoil nevű szénhidrogén-ipari óriás, amelyben az állami részesedés 67 százalékra süllyedne. A Norsk Hydróban meglévő állami tulajdon 44-ről 34 százalékra csökkenne, és ez utóbbi lenne a kívánatos alsó határ a Kongsberg hadiipari konszernnél, a Bank DnB-nél, illetve a Telenor távközlési nagyvállalatnál is.

Teljes mértékig állami tulajdonban maradna ezzel szemben a Statkraft nevű energetikai vállalat, a norvég posta, illetve a vasúttársaság. A várakozásokkal ellentétben Oslo a Dániával és Svédországgal közösen működtetett SAS légitársaságban meglévő 14,3 százalékos részesedését sem viszi piacra.

Mint a Handelsblatt emlékeztet, szinte egyetlen nyugati ipari országban sincs az államnak ekkora szerepe a gazdaságban: az oslói börzén jegyzett vállalatok teljes tőkeértékének mintegy 40 százalékát ellenőrzi a kormány, 36 milliárd euró körüli összegben; a tőzsdén nem jegyzett vállalatokat is beleértve a "köztulajdon" ennek több mint duplájára rúg. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a norvég kormány az előkészítés alatt álló nyugdíjreform finanszírozási igényeihez fogja igazítani a privatizáció ütemét.

vg-összefoglaló