Titokszolgák a korrupció ellen
A korrupció elleni fellépés prioritást élvez majd a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kormány által meghatározott feladatai között - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth András. A Miniszterelnöki Hivatalnak a szolgálatok irányításáért felelős államtitkára tegnap kapta kézhez a korábbi tárca nélküli miniszter hivatalától a mintegy 2-3 ezer oldal terjedelmű átadás-átvételi anyagot, amely tartalmazza egyebek között a személyi állománnyal és a gazdasági működés feltételeivel kapcsolatos információkat. Az új kabinet arra törekszik, hogy az eddigi gyakorlatnál világosabban fogalmazza meg elvárásait, a kormányprogram végrehajtásával kapcsolatosan a szolgálatok hatáskörébe tartozó feladatokat - jelentette ki a politikus. Tóth András szerint a hangsúlyok többé-kevésbé adottak: a szervezett bűnözés elleni fellépésben, a korrupció elleni harcban nyilván jelentős szerepe lehet a szervezeteknek. A politikus úgy fogalmazott, hogy ezen célkitűzések ugyan az előző kormány részéről is megjelentek, a jelenlegi kabinet azonban programjában is nagyobb hangsúlyt fektetett ezen kérdésekre. Emellett pedig "a célkitűzéseken túl eredményeket is szeretnénk elérni". Mindemellett kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi együttműködés további elmélyítését, mind a NATO-tagságból, illetve az uniós jelöltségből adódóan, mind pedig a szomszédos államokkal a régió egészét érintő kérdések vonatkozásában: e tekintetben fontos partner lehet Szlovákia is, amellyel az eddigi fagyos kapcsolaton javítani kell.
A szolgálatok irányításának kormányzati szinten történt módosítása, a tárca nélküli miniszteri poszt, ezáltal a miniszteri hivatal megszűnése óhatatlanul együtt jár bizonyos személyi változásokkal. A Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőivel kapcsolatban azonban az államtitkár leszögezte: esetükben a személyi döntéseket szakmai kérdésnek tekinti, így alapvetően tevékenységük színvonalának mérlegelését követően lehet erről nyilatkozni.
Szakmai körökben évek óta konszenzus van azt illetően, hogy az 1995-ös törvény, mely alapvetően a politikai félelmek, a bizalmatlanság alapján tagolta a magyar titkosszolgálati rendszert, a munka hatékonysága szempontjából nem szerencsés. A leköszönt politikai vezetés korábbi terve szerint a kormányváltásra kidolgoztak volna egy szakmai törvénymódosítási javaslatot, melyet aztán parlamenti kompromisszum esetén terjesztettek volna be - a dokumentum azonban nem készült el. A törvénymódosítás lehetőségét firtató kérdésünkre Tóth András hangsúlyozta: abból indul ki, hogy a szolgálatoknak a jelenlegi struktúrában kell dolgozniuk, s a későbbiekben dől el, van-e a kétharmados többséget igénylő esetleges módosításokhoz komoly politikai szándék mindkét oldalon.
Dudás Gergely
