A korrupció elleni fellépés prioritást élvez majd a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kormány által meghatározott feladatai között - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth András. A Miniszterelnöki Hivatalnak a szolgálatok irányításáért felelős államtitkára tegnap kapta kézhez a korábbi tárca nélküli miniszter hivatalától a mintegy 2-3 ezer oldal terjedelmű átadás-átvételi anyagot, amely tartalmazza egyebek között a személyi állománnyal és a gazdasági működés feltételeivel kapcsolatos információkat. Az új kabinet arra törekszik, hogy az eddigi gyakorlatnál világosabban fogalmazza meg elvárásait, a kormányprogram végrehajtásával kapcsolatosan a szolgálatok hatáskörébe tartozó feladatokat - jelentette ki a politikus. Tóth András szerint a hangsúlyok többé-kevésbé adottak: a szervezett bűnözés elleni fellépésben, a korrupció elleni harcban nyilván jelentős szerepe lehet a szervezeteknek. A politikus úgy fogalmazott, hogy ezen célkitűzések ugyan az előző kormány részéről is megjelentek, a jelenlegi kabinet azonban programjában is nagyobb hangsúlyt fektetett ezen kérdésekre. Emellett pedig "a célkitűzéseken túl eredményeket is szeretnénk elérni". Mindemellett kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi együttműködés további elmélyítését, mind a NATO-tagságból, illetve az uniós jelöltségből adódóan, mind pedig a szomszédos államokkal a régió egészét érintő kérdések vonatkozásában: e tekintetben fontos partner lehet Szlovákia is, amellyel az eddigi fagyos kapcsolaton javítani kell.
A szolgálatok irányításának kormányzati szinten történt módosítása, a tárca nélküli miniszteri poszt, ezáltal a miniszteri hivatal megszűnése óhatatlanul együtt jár bizonyos személyi változásokkal. A Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőivel kapcsolatban azonban az államtitkár leszögezte: esetükben a személyi döntéseket szakmai kérdésnek tekinti, így alapvetően tevékenységük színvonalának mérlegelését követően lehet erről nyilatkozni.
Szakmai körökben évek óta konszenzus van azt illetően, hogy az 1995-ös törvény, mely alapvetően a politikai félelmek, a bizalmatlanság alapján tagolta a magyar titkosszolgálati rendszert, a munka hatékonysága szempontjából nem szerencsés. A leköszönt politikai vezetés korábbi terve szerint a kormányváltásra kidolgoztak volna egy szakmai törvénymódosítási javaslatot, melyet aztán parlamenti kompromisszum esetén terjesztettek volna be - a dokumentum azonban nem készült el. A törvénymódosítás lehetőségét firtató kérdésünkre Tóth András hangsúlyozta: abból indul ki, hogy a szolgálatoknak a jelenlegi struktúrában kell dolgozniuk, s a későbbiekben dől el, van-e a kétharmados többséget igénylő esetleges módosításokhoz komoly politikai szándék mindkét oldalon.
Dudás Gergely
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.