Veszélyben az EU-bővítés

"Világos veszély, hogy a bővítés számára megnyílt lehetőség ablaka bezárul" - figyelmeztetett tegnap Koppenhágában Günter Verheugen. Az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja szerint "Európa-szerte fennáll annak a veszélye, hogy populista mozgalmak vonzó célpontként aknázzák ki a bővítést az európai integráció elleni támadásként a közelgő választásokon". Júniusban Franciaországban, szeptemberben Németországban tartanak parlamenti választásokat, s a radikális jobboldal nagy sikereket ért el a közelmúltbeli holland parlamenti, illetve francia elnökválasztáson. Verheugen úgy látja, "ha elhalasztjuk a bővítést populista okok miatt, nem tudom garantálni, hogy valaha is képesek leszünk lezárni a csatlakozási tárgyalásokat".

Részletekbe Verheugen nem kívánt bocsátkozni arról, hogy milyenek a bővítés esélyei, ha az unió nem fejezi be a csatlakozási tárgyalásokat a decemberi határidőre, de azt mondta, hogy "ebben az esetben a tagjelölt országokban az emberek úgy érzik majd, hogy elárulták őket... Azt gondolják, hogy nem igazán akarjuk őket, csak a piacaikat." A bővítési biztos koppenhágai vendéglátója, Stig Moeller dán külügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott, hogy "ha nem tartjuk be a decemberi határidőt, az amiatt lesz, mert problémákat hoztunk létre a 15 tagú EU-n belül, és ez azt jelenti, hogy az önző nacionalizmus győzedelmeskedett. A dolgok kezdenek majd szétesni" - idézi Moellert a Reuters.

Sajtóértesülések szerint Joschka Fischer német külügyminiszter kidolgozta az EU-bővítés vészforgatókönyvét arra az esetre, ha az őszi népszavazáson az írek másodszorra is nemet mondanának a nizzai szerződésre. A hivatalosan cáfolt, ám az uniós problémamegoldás logikájával összhangban álló terv értelmében a szerződés egyhangú döntést igénylő részeit - mint amilyen a bizottság, az Európai Parlament és a nemzeti kormányokat képviselő miniszteri tanács összetétele - a csatlakozási szerződésekbe emelnék át, s így számos többi (csupán többségi, de nem egyhangú döntéshozatalt igénylő) rendelkezés az ír ratifikáció nélkül is életbe léphetne. A hírt

felröppentő Der Spiegel azonban rámutat, hogy ebben az esetben Írországban az alkotmány szellemének megfelelően esetleg a csatlakozási szerződésekről is népszavazást kellene kiírni.

Az esetleges jogi manőverekre azért lehet szükség, mert az unió a bővítés előfeltételéül szabta a nizzai szerződésben felvázolt intézményi reformokat. Romano Prodi korábban ugyan azt mondta, hogy a bővítés "technikailag" a nizzai szerződés nélkül is lehetséges, a nyilatkozatot követő ír tiltakozás nyomán azonban azt már "politikailag nehéznek, ha nem lehetetlennek" nevezte. Bizottsági szóvivők tegnap az AFP szerint úgy nyilatkoztak, hogy egy második ír nem hosszú időre késleltetné a bővítést, de legalábbis "bizonytalanságot és a kapcsolatok rendezetlenné válását eredményezné".

A bizottság a két héttel ezelőtt lezajlott írországi választások - amelynek legnagyobb vesztese a leginkább Európa-párti Fine Gael volt -, illetve a legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények ellenére is bízik benne, hogy az írek nem utasítják el másodszorra is a nizzai szerződést. Mary Banotti, a Fine Gael európai parlamenti képviselője szerint azonban a szerződés "halálra van ítélve", annak megmentéséhez csodára lenne szükség. Banotti arra számít, hogy a parlamenti helyeik számát megkétszerező Nizza-ellenes pártok választási sikere nyomán a kormány tartózkodik majd a szerződés melletti kampánytól, így szerinte a referendum újbóli megtartása fölösleges erőfeszítés. A felmérések azt jelzik, hogy január óta jelentős mértékben csökkent a szerződés támogatottsága a lakosság körében. A ratifikáció mellett és ellene jelenleg egyaránt 32 százalék szavazna, a maradék 34 százalék bizonytalan - írja a Dow Jones.

VG-összeállítás