A bővítés a dán slágertéma
Néhány napon belül különböző fórumokon ismertette a dán elnökségi prioritásokat Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, Per Stig Möller külügyminiszter és Bertel Haarder Európa-ügyi miniszter. Ismertetésükből minden esetben kitűnt, hogy a fő figyelmet a csatlakozási tárgyalások ez évi sikerre vitelének akarják szentelni a ma kezdődő elnökség ideje alatt.
A mindehhez vezető menetrendet tekintve a dán EU-elnökség azt szeretné, ha szeptember végéig valamennyi, nem közvetlenül közös költségvetési vonzatú témakört le tudnák zárni a jelölt országokkal, és ha legkésőbb november elejére megszületne a még hiányzó közös EU-álláspont a pénzügyi vonatkozású kérdésekben, köztük az agrártámogatások kiterjesztésének ügyében. Mindhárman hangsúlyozták: Koppenhága mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy külön kezeljék a közös agrárpolitika várható reformjának, valamint a bővítésnek az ügyét, cserébe a tagjelöltektől kellően "rugalmas" és "ésszerű" megközelítést várnak a tárgyalások kulcstémáit érintve. Úgy vélték, hogy még mindig jók az esélyek a tárgyalások decemberi koppenhágai lezárásra, méghozzá mind a tíz, erre esélyesnek tekintett tagjelölttel.
A további féléves elnökségi témák kapcsán a dán EU-elnökség részben bicegős alapon áll majd, lévén, hogy a vonatkozó EU-szerződések értelmében Dánia "opt out"-ot (kimaradási lehetőséget) kapott az euróból, továbbá a védelmi politika, valamint egyes bel- és igazságügyi témák közös menedzseléséből. Emiatt Koppenhága részben osztozni is kényszerül az EU-elnökség gyakorlásán, és mától a görögöké a soros elnökség az eurózóna országainak belső egyeztetésén, valamint a védelempolitikai kérdéseket érintő EU-miniszteri tanácsüléseken. Dán miniszter elnököl viszont majd a bel- és igazságügyi tanácskozásokon.
A pragmatikus dán diplomácia távolmaradása különösen a védelempolitikai kérdéseknél éreztetheti majd kedvezőtlenül a hatását, mivel a továbblépés útjában álló EU-NATO együttműködési megállapodást éppen egy görög-török vita hátráltatja, és diplomáciai körökben kevés esélyt látnak arra, hogy Athén és Ankara nézeteltérését görög elnökség mellett el lehetne simítani. Márpedig az idő szorít: 2003-ra az Európai Uniónak készen kellene állnia a két és fél éve vállalt 60 ezer fős gyorsreagálású hadtest két hónap alatt történő (EU-területen kívüli) telepítésére és legalább 12 hónapos folyamatos állomásoztatására. "Kikölcsönzött" NATO-eszközök nélkül mindez érdemibb műveletek lebonyolításához aligha lehetséges.
A dán fél évre esik a leendő újabb EU-reformkonferenciát - egyes remények szerint akár egy igazi EU-alkotmányt is - előkészítő konvent munkájának újabb szakasza. Idáig a 105 konventtag a vélemények begyűjtésével (a "meghallgatással") volt elfoglalva, mostantól viszont már áttérnek az egyes felvetések tanulmányozására. Bertel Haarder Európa-ügyi miniszter ennek kapcsán jelezte: Koppenhága egyfelől fokozni szeretné majd a nemzeti parlamentek szerepét, másfelől kormánya a közösségi intézmények és megoldások erősítését támogatja.
A dán elnökség lehet a végrehajtója azon - Sevillában elfogadott - belső reformoknak is, amelyek új tematika szerint strukturálják az EU miniszteri tanácsának munkáját, tizenhatról kilencre csökkentve a szakminiszteri tanácsülések számát, a külügyérek napirendjét pedig kettéválasztva egy alapvetően "EU-ügyi", törvényhozási ülésre és egy klasszikus külpolitikai tanácskozásra. Az előbbi esetében további fontos újítás lesz, hogy szeptembertől az EU-törvényalkotást érintő külügyminiszteri vitáknak a sajtó számára nyitottakká kell válniuk.
Fóris György
