Sürgős és kivételes eljárást kérve az igazságügy-miniszter a kormány nevében pénteken a parlament elé terjesztette a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot, derült ki a kabinetülés után. A szóvivő jelezte, a kormánypártok korábban már benyújtották a javaslatot, ám azt pontosítások miatt visszavonták.

Egyértelműen különbséget kell tenni a III-as főcsoportfőnökség egyes ügyosztályai között: a III/III-as és a III/IV-es ügyosztály működése ellentétes volt mindenféle demokratikus normával, jelezte, hozzátéve: a többi ügyosztály utódszervezetei ma is működnek Magyarországon és a világ minden államában. A kormány három elv alapján tette meg javaslatát, fejtette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a Nap-keltének adott interjújában. Eszerint a közéleti képviselők múltja legyen átlátható, zsarolhatóságuk elkerülése érdekében vallják be, ha a III-as főcsoportfőnökségnél tevékenykedtek, ne sérüljenek nemzetbiztonsági érdekek, a kisembereket pedig "hagyják békén", legyenek kutathatók a dokumentumok, de ne tegyék ki azokat közszemlére.

Medgyessy arról is szólt, az EU-országok vezetőit sem érdekli ez a botrány, azt várják el, hogy a magyar kormány a demokrácia és a piacgazdaság szabályait betartsa. Szavait alátámasztja a luxemburgi miniszterelnök interjúja. Jean-Claude Juncker a Népszabadságnak ugyanis leszögezte: sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem merült fel a legkisebb kétely sem Medgyessy és a magyar kormány iránt. A konzervatív politikus, aki Nyugat-Európa egyik legtekintélyesebb vezetője, egyebek közt hozzátette: az ügynek nincs semmilyen külső hatása, s Budapest mozgástere jottányit sem csökkent.

A köztársasági elnök joga, hogy megismerje a kialakult helyzetet, ugyanakkor nincs olyan ok, ami miatt teendője volna, és ezt ő is így látja, közölte újságírókkal Medgyessy, miután megbeszélést folytatott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. Leszögezte: ragaszkodik a politikusok transzparenciájához, átláthatóságához.

VG-összeállítás