A pénz kevés az egészséghez
A gazdasági teljesítmény bővülésénél másfélszer nagyobb ütemben nőtt az egészségügyi kiadások szintje az OECD-országok körében az elmúlt tíz évben - derül ki a szervezet tanulmányából. Az erősödésnek köszönhetően a GDP-hez viszonyított kiadások 2000-ben mért átlagos szintje 0,8 százalékponttal volt magasabb, mint 1990-ben. Továbbra is az USA költi a legtöbbet az egészségügyre, fejenként 4600 dollárnyit évente. Magyarország a 800 dollár körüli éves ráfordításával Szlovákiát és Mexikót megelőzve, a sereghajtók közé tartozik.
A fejlett országok kedvező képét elsősorban az orvosi technológia folyamatos fejlődése, a drágább diagnosztikai és sebészeti eljárások alkalmazásának fokozatos elterjedése eredményezi. Ennek ellenére sok tagország egészségügye mellőzi azoknak a technikáknak az alkalmazását, melyek az USA-ban már a mindennapos gyakorlat részévé váltak. Az USA előnye a finanszírozás mértékében ezzel is magyarázható.
Az összeállításban szereplő statisztikák tanúsága szerint azonban a nagyobb ráfordítás nem feltétlenül jár együtt a lakosság kiemelkedő egészségi állapotával. A fogalom összetettségét jobban kifejező születéskor várható élettartam, illetve a csecsemőhalandóság mutatói ugyanis éppen a finanszírozás terén kiemelkedően teljesítő USA esetében bizonyultak rosszabbnak a tagországok több mint felében mért értékeknél.
Ugyancsak az USA szolgáltat példát a számos betegség forrását jelentő elhízottság krónikus elterjedésére. A dohánytermékek fogyasztásának visszaszorításában viszont kiemelkedő eredményeket sikerült felmutatniuk. Magyarországnak főleg ez utóbbi tekintetében kell még nagy utat bejárnia. E tekintetben a legrosszabb helyzetben egyébként Japán tudhatja magát: ott a felnőtt lakosság 34,3 százaléka mondja magát napi dohányosnak.
A lakosság rossz egészségi állapotának javítása érdekében Magyarországon országgyűlési határozati rangra emelik a januárban megkezdett, tíz évre szóló népegészségügyi programot. Már a következő évi költségvetésben forrásokat különítenek el a betegségek megelőzésére, a különféle egészségügyi szűrővizsgálatokra - mondta lapunknak Vojnik Mária, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke.
Az új magyar egészségügyi miniszter pedig azt erősítette meg, célja, hogy a kormányzati ciklus végére a gyógyító-megelőző ellátások jelenlegi 4,4 százalékos GDP-részesedése elérje a 6,5 százalékot. Csehák Judit miniszter azzal számol, hogy az évenkénti költségvetési automatizmusokon felül az egészségügy modernizációjához évenként 150 milliárd forint új forrást kap az ágazat, ám a konszolidációt szigorú feltételekhez kötné. A közalkalmazotti életpályarendszer bevezetésével az orvosok mellett az ápolónők és asszisztensek is szabadfoglalkozású munkavállalók lehetnek.
A kormány ösztönözni kívánja a kórházak gazdasági társasági formákban való működését. Transzparens gyógyszerár-támogatási rendszer bevezetését tervezik, aminek érdekében négy évre szóló megállapodást kötnének a gyógyszerpiac szereplőivel. Fontos, hogy a lakossági gyógyszerterhek ne haladják meg az átlagos infláció mértékét, s hogy a tb-kassza hiánya kezelhető legyen. (LG-NTE)
MUNKATÁRSAINKTÓL
