BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csőd közeli önkormányzatok

Az előző évekhez hasonlóan ismét rendkívül sok, 1257, önhibáján kívül működésképtelen önkormányzat kért összesen 22 milliárd forint kiegészítő állami támogatást. Enélkül kötelező feladataikat sem tudnák ellátni. A központi költségvetésben egész évre 11,4 milliárd forintot terveztek erre a célra. A helyhatóságok több mint harmada forráshiányos, ami jelzi, hogy az önkormányzati finanszírozás alapvető reformra szorul.

Összesen 1257 helyhatóság igényelt összesen 22 milliárd forint kiegészítő állami támogatást az idei év első ütemében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok keretéből - tudta meg a Világgazdaság Várfalvi Istvántól, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkárától. A központi költségvetésben 11,4 milliárd forint szerepel erre a célra. Bár a korábbi tapasztalatok szerint a forráshiányos települések minden évben többet kérnek, mint amennyi a PM felülvizsgálata szerint megilleti őket, az már az igénylések felülvizsgálatának befejezése előtt biztosra vehető, hogy a büdzsében meglévő keret nem lesz elegendő. Várfalvi István elmondta: ebben az évben már április végéig 9 milliárd forintnyi normatívát mondtak le az önkormányzatok. A törvény szerint ebből csoportosítanak át a forráshiányos önkormányzatok támogatására. A helyettes államtitkár becslése szerint ez a tartalék nemcsak a júliusi, hanem a még várható idei lemondásokkal együtt a decemberi második ütemre is elegendő lesz. A kiegészítő állami forrás kizárólag a működőképesség fenntartására szolgál, a jogos igényekre viszont mindenképpen jár a központi támogatás.

Az önkormányzatok - különféle jogcímeken - normatív módon kapják a működésükhöz szükséges állami hozzájárulást. A helyhatóságok több mint harmadánál - elsősorban a kistelepüléseken és néhány megyei önkormányzatnál - a normatívák, illetve a saját források a kötelező feladatok ellátásához sem elegendőek. Várfalvi István véleménye szerint szakmailag az lenne elfogadható, ha a forráshiányos önkormányzatok száma 300 körül stabilizálódna.

Bár az igénylés feltételei évről évre szigorodtak, a támogatást jogosan igénylő önkormányzatok száma, illetve a nekik járó összeg folyamatosan nőtt. Ez is alátámasztja az önkormányzati szakemberek és érdekszövetségek álláspontját: a helyhatóságok finanszírozásában alapvető változtatásokra van szükség. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint 1991-2000 között a központi költségvetés kiadási főösszege 334 százalékkal nőtt, a helyi önkormányzatok részére átadott összeg viszont ettől elmaradva csak 249 százalékkal.



*

Az Országgyűlés döntése alapján 2000-től létezik az az 1,2 milliárd forintos keret, amelyből a belügyminiszter saját hatáskörben juttathat támogatást a működési gondokkal küzdő önkormányza-toknak. Az idei keretből május végéig 491 milliót ítélt oda a Belügyminisztérium mintegy 130 helyhatóságnak - tájékoztatta a Világgazdaságot a tárca politikai államtitkára. Pál Tibor elmondta: a minisztérium előző vezetése újabb döntéseket is előkészített, de ez a javaslatcsomag már Lamperth Mónika belügyminiszter aláírására vár. Ezen túl 709 millió forint van még erre a célra. A keret létrehozásának szakmai indoka az volt, hogy sok önkormányzatnak akad egyszeri, előre nem látható gondja, s ha ez megoldódik, a település a továbbiakban kiegyensúlyozottan tud működni. A külön miniszteri támogatás létjogosultságát azonban a részrehajlás lehetősége miatt - akkor még ellenzékként - gyakran vitatták a jelenlegi kormánypártok. A pénz elosztásának gyakorlatát évről évre bírálta az Állami Számvevőszék is, mert abból nemcsak a működés fenntartására, hanem beruházásokra és jogtalanul igénybe vett állami támogatások visszafizetésére is kaptak helyhatóságok. Az államtitkár kifejtette: az idén még mindenképpen felhasználják a pénzt a költségvetési törvényben meghatározott célra, a váratlanul nehéz helyzetbe került önkormányzatok működőképességének fenntartására. A keret jövőbeni sorsáról - átalakításáról vagy megszüntetéséről - az év második felében születik döntés, a 2003. évi költségvetési törvény előkészítése során.

Kecskés Ágnes

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.