Összesen 1257 helyhatóság igényelt összesen 22 milliárd forint kiegészítő állami támogatást az idei év első ütemében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok keretéből - tudta meg a Világgazdaság Várfalvi Istvántól, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkárától. A központi költségvetésben 11,4 milliárd forint szerepel erre a célra. Bár a korábbi tapasztalatok szerint a forráshiányos települések minden évben többet kérnek, mint amennyi a PM felülvizsgálata szerint megilleti őket, az már az igénylések felülvizsgálatának befejezése előtt biztosra vehető, hogy a büdzsében meglévő keret nem lesz elegendő. Várfalvi István elmondta: ebben az évben már április végéig 9 milliárd forintnyi normatívát mondtak le az önkormányzatok. A törvény szerint ebből csoportosítanak át a forráshiányos önkormányzatok támogatására. A helyettes államtitkár becslése szerint ez a tartalék nemcsak a júliusi, hanem a még várható idei lemondásokkal együtt a decemberi második ütemre is elegendő lesz. A kiegészítő állami forrás kizárólag a működőképesség fenntartására szolgál, a jogos igényekre viszont mindenképpen jár a központi támogatás.

Az önkormányzatok - különféle jogcímeken - normatív módon kapják a működésükhöz szükséges állami hozzájárulást. A helyhatóságok több mint harmadánál - elsősorban a kistelepüléseken és néhány megyei önkormányzatnál - a normatívák, illetve a saját források a kötelező feladatok ellátásához sem elegendőek. Várfalvi István véleménye szerint szakmailag az lenne elfogadható, ha a forráshiányos önkormányzatok száma 300 körül stabilizálódna.

Bár az igénylés feltételei évről évre szigorodtak, a támogatást jogosan igénylő önkormányzatok száma, illetve a nekik járó összeg folyamatosan nőtt. Ez is alátámasztja az önkormányzati szakemberek és érdekszövetségek álláspontját: a helyhatóságok finanszírozásában alapvető változtatásokra van szükség. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint 1991-2000 között a központi költségvetés kiadási főösszege 334 százalékkal nőtt, a helyi önkormányzatok részére átadott összeg viszont ettől elmaradva csak 249 százalékkal.



*

Az Országgyűlés döntése alapján 2000-től létezik az az 1,2 milliárd forintos keret, amelyből a belügyminiszter saját hatáskörben juttathat támogatást a működési gondokkal küzdő önkormányza-toknak. Az idei keretből május végéig 491 milliót ítélt oda a Belügyminisztérium mintegy 130 helyhatóságnak - tájékoztatta a Világgazdaságot a tárca politikai államtitkára. Pál Tibor elmondta: a minisztérium előző vezetése újabb döntéseket is előkészített, de ez a javaslatcsomag már Lamperth Mónika belügyminiszter aláírására vár. Ezen túl 709 millió forint van még erre a célra. A keret létrehozásának szakmai indoka az volt, hogy sok önkormányzatnak akad egyszeri, előre nem látható gondja, s ha ez megoldódik, a település a továbbiakban kiegyensúlyozottan tud működni. A külön miniszteri támogatás létjogosultságát azonban a részrehajlás lehetősége miatt - akkor még ellenzékként - gyakran vitatták a jelenlegi kormánypártok. A pénz elosztásának gyakorlatát évről évre bírálta az Állami Számvevőszék is, mert abból nemcsak a működés fenntartására, hanem beruházásokra és jogtalanul igénybe vett állami támogatások visszafizetésére is kaptak helyhatóságok. Az államtitkár kifejtette: az idén még mindenképpen felhasználják a pénzt a költségvetési törvényben meghatározott célra, a váratlanul nehéz helyzetbe került önkormányzatok működőképességének fenntartására. A keret jövőbeni sorsáról - átalakításáról vagy megszüntetéséről - az év második felében születik döntés, a 2003. évi költségvetési törvény előkészítése során.

Kecskés Ágnes