Jelentős adócsökkentésre várva

A lakossági jövedelemadó-bevételeket a megkérdezettek a legnagyobb finanszírozási hiánnyal rendelkező egészségügy viszonyainak javítására fordítanák, ezen belül a kórházak támogatását, új műszerek beszerzését emelték ki a válaszolók. A másik előnyben részesítendő területként az oktatást jelölték meg, kiemelten említették a tankönyvvásárlás mint jelentős kiadási tétel támogatását. A harmadik ajánlott felhasználási terület a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került személyek, csoportok támogatása volt.

A kérdezettek háromnegyede adott becslést arról, hogy jövedelmének hány százalékát fizette be személyi jövedelemadóként 2001-ben. A kapott arány valamelyest magasabb a ténylegesnél, mivel a mintában szereplők egy része feltehetően a rá vonatkozó adósáv felső hatását említhette teljesítésként, megfeledkezve arról, hogy a felső adókulcs a jövedelemnek csak bizonyos hányadára vonatkozik. A megkérdezett sokaság közel egynegyede nem adott értékelhető választ.

A válaszadók becslése alapján a lakosság jövedelmének átlagosan mintegy 30 százalékát fizette be személyi jövedelemadóként. A kérdezettek relatív többsége (30 százalékuk) jövedelmének 31-40 százalékát említette jövedelemadó címén teljesített befizetésként. Közel egyötödük 20 és 30 százalék közötti sávban adózott. Az értékelhető választ adók egyhatoda az alsó adósávba tartozott, jövedelmük mintegy 20 százalékát fizették adó formájában.

A megkérdezett aktív lakosság 82 százaléka úgy tudja, a hivatalba lépő kormány a személyi jövedelemadó csökkentését tervezi, 11 százalékuk szerint nem kerül sor ilyen intézkedésre, további 7 százalék nem tudott választ adni a kérdésre.

Az adócsökkentés várható mértéke a lakosok véleménye szerint átlagosan 26,6 százalék lesz. Az érintettek tehát úgy gondolják, hogy az esetleges adósáv-módosítást követően jelenlegi személyi jövedelemadójuk a korábbi szint egynegyedével csökkenne. A teljes népességre vetítve az adatokat - és az adócsökkentést nem várók esetében nullaszázalékos csökkenéssel számolva - a várt adócsökkentés átlagos mértéke 21,8 százaléknak adódik.

Családi jövedelmi skálán vizsgálva a lakosság várakozásait, egyértelmű tendencia rajzolódik ki: minél alacsonyabb a háztartás jövedelme, annál nagyobb mértékű adócsökkentésre számítanak a családok. A nagyon keveset kereső háztartások átlagosan 30,6 százalékos adócsökkentéssel számolnak, míg a viszonylag jól kereső háztartások ennél lényegesen kisebb, 16,1 százalékos mérséklődést várnak.

Nagyjából hasonló volt az öszszefüggés akkor is, ha az elmúlt évben fizetett adók nagyságának fényében vizsgálták a várható adócsökkenést: akik jövedelmük kisebb hányadát fizették be szja-ként, azok nagyobb adócsökkenésre számítanak, mint azok, akik nagyobb arányban adóztak jövedelmükből.

varga zsuzsa