A korábbi bővítések tapasztalatai alapján a tagság első évére jutó strukturális támogatásoknak csak töredékét sikerült rögtön az első évben ténylegesen felhasználni. Az Európai Bizottság úgy véli, a 2004-ben esedékes bővítés során sokkal jobb lesz a helyzet, mivel a most belépők már jelentős tapasztalatot szereztek az előcsatlakozási alapok felhasználásában. A jelöltek viszont kételkednek ebben.
"A jelenlegi tagállamok tapasztalata világosan jelzi, hogy a tényleges abszorpciós kapacitás a végrehajtás kezdeti fázisában jóval a kifizetésre elkülönített összegek alatt van" - szögezi le a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a szlovák és a szlovén pénzügyminisztérium tallinni közös nyilatkozata, amelyet múlt szerdán adtak át Brüszszelben az Európai Bizottságnak. Észtország például a 2004-re elkülönített összegek alig 30-50 százalékának tényleges beérkezésével számol a tagság első évében - mondta lapunknak Andres Kuningas, a tallinni pénzügyminisztérium illetékese, a nyilatkozat egyik "szülőatyja".
"Nagyon is reális ez a probléma" - ismerte el a Világgazdaság kérdésére Baráth Etele, az új kormány által felállított Nemzeti Fejlesztési és EU-támogatások Hivatala kormánymegbízottja, a MeH politikai államtitkára, aki szerint többek között ír szakértők segítségével készülő mintaprojektek kidolgozásával igyekszik a kabinet javítani a magyar abszorpciós kapacitást.
Az Európai Bizottság egy korábbi, nem hivatalos becslése szerint az újonnan csatlakozó országok tagságuk első évében ténylegesen csupán az elkülönített strukturális támogatások 4 százalékát hívják majd le (az arány 2005-ben elérhetné az arra az évre elkülönített pénzek 45, 2006-ban pedig az akkor esedékes összegek 76 százalékát). Létezik egy olyan elképzelés is, amely szerint 2004-ben és 2005-ben ezt megemelnék a 2006-ban esedékes kötelezettségvállalás felével (két évre elosztva tehát), úgynevezett előzetes kifizetésként. Ez hozzájárulhatna annak a veszélynek a csökkentéséhez, hogy az új tagok 2004-ben gyenge abszorpciós kapacitásuk, illetve a kifizetéseknél alkalmazandó átmeneti időszakok következtében az uniós kassza nettó befizetőivé váljanak (VG, 2002. június 14., 1. oldal).
A tagjelöltek és az EU ugyanakkor bizonyos szempontból egyaránt abban érdekeltek, hogy abszorpciós kapacitásukat a ténylegesnél nagyobbnak állítsák be - a jelöltek ugyanis csak jónak demonstrált pénzfelszívó képesség mellett küzdhetnek a minél magasabb kezdeti kifizetési kötelezettségvállalási szintek eléréséért, míg az uniónak kevesebb pénzt kell félretennie a közös büdzsében a leendő tagoknak a belépés utáni első években esedékes visszatérítésekre abban az esetben, ha jó abszorpciós kapacitással számol az újaknál. Ez szakértők szerint tovább növeli annak veszélyét, hogy a csatlakozás után kellemetlen meglepetések érik majd az unióval szembeni nettó pénzügyi egyenleget számolgatókat.
A nyolc tagjelölt tallinni nyilatkozata is arra szólít fel, hogy "a csatlakozás költségvetési hatásainak értékelése a strukturális alapok... legreálisabb pénzáramlási forgatókönyvein kell hogy alapuljon". A jelöltek felhívják az Európai Bizottságot, hogy "teljes átláthatóságot mutasson a költségvetési visszatérítések kiszámítása során", s megismétlik azon álláspontjukat, hogy az új tagok uniós kasszával szembeni nettó pénzügyi pozíciójának javulnia kell a csatlakozás előtti időszak utolsó évéhez képest, leszögezve, hogy a költségvetési visszatérítésekre az unió által elkülönített összegek "távolról sem elégségesek".
Urkuti György
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.