Mától szabad a jugoszláv kereskedelem
Ma lép hatályba Magyarország legújabb, Jugoszláviával kötött szabadkereskedelmi megállapodása. Az egyezménytől a forgalom komolyabb fellendülését várják mindkét oldalon. Ezt az eddigi tapasztalatok igazolni látszanak: a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás eredményeképpen például egy év alatt 30 százalékkal nőtt a magyar kivitel.
A megállapodás ugyan a vámok lebontásában bizonyos egyoldalú kedvezményeket biztosít átmeneti időre a jugoszláv félnek, ám magyar szempontból ennek ellenére kedvezőnek mondható, hiszen az EU-ba történő belépésünkig előnyt jelent a szomszéd ország piacán. Jugoszlávia ugyanis még nem alkalmaz széles körben sza-badkereskedelmi feltételeket. Ráadásul Belgrád vállalta, az általa gyakran alkalmazott átmeneti vámemelések nem fogják érinteni a magyar szállítmányokat.
Az ipari termékek 86 százalékára már mától kölcsönös a vámmentesség. Két listán írták össze a kivételeket. Az egyiken a kölcsönös fokozatos vámleépítés hatálya alá tartozó termékek vannak, amelyeknél a jelenlegi vámokat három ütemben, 2003 végéig szüntetjük meg (ezek teszik ki importunk 14, exportunk 8 százalékát). A másik listán - a magyar részről nyújtandó aszimmetria jegyében - szereplő, legérzékenyebb jugoszláv cikkeknél a vámok fokozatosan, 2005 végéig szűnnek meg (e termékek, mint a cement, a műtrágya, egyes építőipari anyagok, az acéltermékek, teszik ki az összes, Jugoszláviába irányuló ipari exportunk értékének 6 százalékát).
Az agrárkereskedelem terén két lista van: az A listán azok a termékek szerepelnek, amelyek esetén kölcsönösen 0 százalékos vámokat alkalmazunk, mennyiségi korlátozás nélkül. Az e körben szereplő termékek (vetőmagok, szaporítóanyagok, tenyészállatok) agrárexportunk mintegy 7, importunk 3 százalékát teszik ki. A B listás cikkek esetében - termékenként azonos, csökkentett vámok formájában - kölcsönösen vámkedvezményeket biztosítunk egymásnak, mennyiségi korlátozással vagy anélkül. A vámcsökkentés mértéke a két országban érvényes legnagyobb kedvezményes vámszint közül az alacsonyabb, csökkentve 10 százalékkal.
A kvóták legalább akkorák, mint az adott termék esetén a két ország közötti kereskedelmi forgalomban eddig kialakult szállítási mennyiségek, illetve értékek. Ezek a termékek teszik ki agrárkivitelünk háromnegye-dét (búza, kukorica, hús) és importunk 40 százalékát. (NVZs)
Munkatársunktól
