Július 3.

GDP-növekedés (első negyedév, részletes)

Az előzetes adatok szerint a magyar gazdaság bővülési üteme a pszichológiai határnak tekinthető 3 százalék alá süllyedt. Ebben a tekintetben a mostani pontosítástól sem várható jelentős változás, viszont a részletes adatok megmagyaráznak majd néhány érdekes kérdést. Nem világos például, hogy a dinamikus lakossági fogyasztás és a kormányzati költekezések húzta beruházási tevékenység mellett a GDP melyik komponense húzta ennyire le az aggregált számot. Nagy választék nincsen: vagy a készletváltozás (és az ebbe ömlesztett tévedések és kihagyások), vagy pedig a nettó export lesz a felelős. További érdekesség, hogy mostantól a trendfordulókra gyorsabban reagáló, negyedéves változást mérő indexet is közöl a Központi Statisztikai Hivatal.



Július 3., 18.

Fizetési mérleg (május)

Az év első négy hónapjában határozott egyensúlyromlást mutat a folyó fizetési mérleg, a tavalyi időarányos egyenleg bő két és félszeresére rúg a deficit. A legjelentősebb ok a lakossági fogyasztás bővülése, amelynek a gyors bérkiáramlás szolgál forrásul. A következő hónapok egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy az idegenforgalmi szezon beindulásával javul-e valamit az ágazat eddigi, várakozásoktól elmaradó teljesítménye.



Július 9., 18.

Ipari termelés (május)

Újabban felváltva érkeznek a reményt keltő és kiábrándító havi adatok az ipar teljesítményéről. Legutóbb havi alapon 2,6 százalékkal zsugorodott a szektor, így májusban - négy hónap után - újra kisebb volt a termelés volumene az egy évvel korábbinál. Eltérnek az elemzői vélemények arról, hogy mikortól várható javulás. A legtöbb szerint a recesszió közeli helyzetből történő elmozdulást csak az európai konjunktúra látványos javulása okozhatja. Mások szerint már a következő hónapokban lassú javulásra lehet számítani.



Július 11.

Fogyasztói árak (június)

A következő két-három hónap adata gyakorlatilag meghatározza majd, hogy telje-sül-e a jegybank decemberi inflációs célkitűzése. A piac korábban már "temette" ezt a forgatókönyvet, most azonban a televízió-előfizetési díjak eltörlése újabb reményt adhat arra, hogy a 12 havi fogyasztói árindex év végén nem haladja majd meg az 5,5 százalékot. A júniusi adatok azért is lesznek érdekesek, mert az említett kormányzati döntés módszertani kérdéseket vet fel, amelyeket a KSH 11-én válaszol meg.



Július 18.

Létszám és kereset (május)

A reálkeresetek dinamikus növekedése a gazdaság egyensúlyi viszonyainak romlását eredményezte. Bár áprilisban valamelyest mérséklődött a bérkiáramlás éves üteme, komolyabb korrekcióra az idén nem lehet számítani. A versenyszektorban gyakorlatilag az év elején döntenek a jövedelempolitikáról, és az összrugalmasságot az sem növeli jelentősen, hogy a költségvetési szférában év közben is megvalósíthatók a bérkorrekciók. Így az idén már nem lehet komolyabb mérséklődésre számítani, már csak az őszi kormányzati keresetemelések miatt sem. A 12 havi változást kifejező indexet az fogja mozgatni, hogy melyik hónapban esnek ki a bázisból a tavalyi bérdöntések hatásai, illetve mikor lépnek be újak. Ezek összességében kisebb csökkenést hozhatnak év végéig a dinamikában, de a bővülés mértéke így is példátlanul magas lesz. Valószínűleg az év egészében alig lesz 10 százalék alatt a mutató értéke.



Július 25.

Az Ifo bizalmi indexe (július)

A német kutatóintézet indexének alakulását mindig nagy figyelem kíséri, már csak azért is, mert nem csupán az európai konjunktúra egyik legfontosabb előrejelzője, hanem mert meglepően jól előre jelezhető vele a hazai export teljesítménye is. Az elmúlt hónapokban a mutató látványosan elmozdult a tavaly őszi mélypontról, de öszességében még így is alacsony az index értéke. Ráadásul a héten megjelent újabb adat - rácáfolva a várakozásokra - kisebb visszaesést mutatott.