Bérfelzárkózásra várva

Míg a kilencvenes évek elején a bérfejlesztéseket hol a vártnál nagyobb infláció, hol a központi elvonások emelése csorbította, 1999-től újabb jelenséggel kellett szembenézni a bérek alakulásával kapcsolatban: a reálbérek növekedése elmarad a gazdasági bővülés által megteremtett lehetőségektől. A hazai bérek a gazdasági teljesítményhez képest jóval nagyobb lemaradást mutatnak az uniós átlaghoz viszonyítva is, amely nyolcszorosa-tízszerese a hazai bruttó átlagbérnek.

A vásárlóerő-paritáson összehasonlított hazai bérek az uniós szint harmadát érik el. Még Portugáliában, az unió legalacsonyabb átlagkeresetű országában is négyszer többet keresnek, mint itthon - olvasható Hanti Erzsébet és Szabó Julianna közelmúltban megjelent tanulmányában.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértői szerint a rendkívül nyomott magyar bérek az elmúlt évtizedben kétségkívül versenyelőnyt jelentettek az ország gazdasága számára, de a jövőben ez az "előny" csökkeni fog a gazdasági növekedés és az uniós csatlakozás hatása miatt. A bérszínvonal egyébként sem önmagában, hanem a termelékenység színvonalával együtt lehet vonzó a külföldi befektető számára. Ezért nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy a hazai bérszínvonal emelkedése veszélyezteti Magyarország versenyképességét. A befektetők ugyanis a bérköltségnél fontosabb szempontnak ítélik a politikai stabilitást, az adókedvezmények mértékét, az infrastruktúrát és a munkakultúrát - hangsúlyozta Hanti Erzsébet.

A magyarországi bérek emelkedésének egyik legfontosabb feltétele a munkaerő hatékonyságának növekedése. A vállalatok saját érdekükben is ennek elérésére törekednek - jelentette ki Szili Márta. A Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a hazai iskolarendszer, szakképzés hiányosságai is közrejátszanak abban, hogy a magyar munkaerő termelékenysége nem megfelelő. Ugyanakkor a felsőoktatás magas színvonalából "nem szabad engedni", hiszen az eddig is versenyelőnyt biztosított. Szili Márta amellett, hogy a hazai bérszínvonalat, a közterheket is figyelembe véve, már nem tartja túlságosan alacsonynak, úgy véli: a befektetőnek leginkább a közterhek nagysága okoz fejtörést. Jelentősebb járulékcsökkentés nem befolyásolná kedvezőtlenül az államkaszszába befolyó összeget, mert azzal párhuzamosan "fehéredne a gazdaság" - vélekedett. A hazai bérek az uniósak színvonalát a csatlakozásig biztos nem érik el, de azt követően valószínűleg gyorsuló ütemben közelítenek hozzá - fűzte hozzá az ügyvezető igazgató.