Biztosítás nélküli kincsek
Megközelíti a százmillió forintot annak a négy képnek az értéke, amelyeket hétfő hajnalban loptak el eddig ismeretlen tettesek a budapesti Kiscelli Múzeumból. Az elkövetők annak ellenére sikerrel jártak, hogy az épület korszerű riasztórendszerrel volt felszerelve, ami azonnal riasztotta a biztonsági őröket. A rendőrség egyelőre vizsgálja, hogy a tettesek megrendelésre tulajdonították-e el a képeket. Az esetet mindenesetre súlyosbítja, hogy - ha a képek nem kerülnek elő - nincs, aki megtérítené a kárt.
"Egyetlen hazai közgyűjteménynek sincs egyedi biztosítása az általa őrzött műtárgyakra, mert anyagilag elviselhetetlen terhet róna a kiállítókra minden egyes darab biztosítása" - közölte Fitz Péter intézményvezető.
A Kiscelli Múzeum igazgatója kérdésünkre elmondta: az általános gyakorlat szerint a közgyűjtemények kizárólag vendégkiállítás szervezése esetében szokták biztosítani az általuk őrzött értékeket. Tavaly egy hasonló esetben, amikor mintegy 200 műtárgy szerepelt vendégkiállításon, a múzeum közel hatmillió forintot költött biztosításra egy hónap alatt. "Ez alapján kiszámítható, mekkora terhet jelentene a múzeumban őrzött valamennyi, több mint 30 ezer műtárgy biztosítása, miközben a közösen gazdálkodó Kiscelli, Aquincumi, illetve Vármúzeum éves költségvetése együttesen is mindössze 500 millió forint" - tette hozzá Fitz Péter.
"Hasonló a helyzet a többi közgyűjteménynél is, mivel a hazai múzeumok többsége a rendelkezésére álló - meglehetősen szűkös - forrásokat inkább a műtárgyak állagának megóvására, valamint a létesítmények védelmének, illetve biztonsági felszerelésének javítására fordítja" - fejtette ki Mihály Mária. A Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese szerint részben a biztosítási díjak megfizethetetlensége miatt tudnak csak kivételes esetekben külföldi műalkotásokat fogadni, mivel ennek költségei a műtárgyakat kikölcsönző felet terhelik. Ez részben ellensúlyozható azzal, hogy az UNESCO kezdeményezésére az állam garanciát vállal bizonyos esetekben a műtárgyak vendégkiállításon történő közzétételére. Ebben az esetben a kockázat az államra hárul, s a múzeumokat nem terheli kiadás, ugyanakkor az állami garanciát csak meghatározott esetekben, rendkívül szigorú biztonsági feltételek és kizárólag nagyon nagy értékű műtárgyak esetén lehet igénybe venni.
A biztosítási díjakat nem csak Magyarországon nem tudják a múzeumok kifizetni, a nyugat-
európai államok többségében szintén nincsenek biztosítva a közgyűjteményekben kiállított műtárgyak - vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők. Ugyanakkor az átlagosnál magasabb kockázat miatt a Magyarországon tevékenykedő biztosítók egy része sem vállalja a műtárgyak biztosítását. A hazai biztosítók közül többek között az Argosz, az Axa Colonia, a Generali-Providencia, az Allianz Hungária és az ÁB-Aegon foglalkozik műtárgyak biztosításával. A biztosítási díjak között nagyságrendbeli eltérések lehetnek, ennek mértéke ugyanis függ a biztosítandó gyűjtemény értékétől és nagyságától, a kiállítás helyétől, valamint attól, hogy a tárgyak mennyire sérülékenyek, például törékenyek-e. Éppen ezért az átlagárakat fenntartással kell kezelni, de az esetek többségében, kiállítás esetén, a havi biztosítási díj a műtárgy értékének 0,5 ezreléke körüli, éves szerződés esetén pedig eléri a 4,5 ezreléket. A műtárgyakra kötött biztosítások többségét a közgyűjtemények kötik, igaz, kizárólag vendégkiállítás esetén. Ezzel szemben az utóbbi egy-két évben megélénkülni látszik a magángyűjtők érdeklődése is a szolgáltatás iránt. A műtárgybiztosításoknak egyelőre csak kisebb hányada köthető a magángyűjtőkhöz, ugyanakkor a szakértők szerint az ő érdeklődésük nemcsak a műtárgyak vendégkiállítására terjed ki, hanem érezhetően nő az igény a tulajdonukban lévő műtárgyak állandó biztosítására is.
Németh I. Gergely
