Magyarország egyelőre nem tesz konkrét kötelezettségvállalást a NATO felé a katonai szervezetnek a közeljövőben megküldendő védelmi tervezési kérdőívben. Ennek oka, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetése először fel kívánja mérni, melyek azok a területek, amelyekkel kapcsolatban az esetleges vállalásokat teljesíteni is képes a honvédség. Az úgynevezett védelmi tervezési kérdőívet a katonai szervezet tagállamainak kétévente kell kitöltenie. Ebben az ország biztonságpolitikájáról adott tájékoztatás mellett azt is fel kell tüntetni, hogy az adott állam milyen nemzetközi vállalásokat tud teljesíteni az elkövetkező időszakban.
Az általános biztonságpolitikai elveket és célkitűzéseket tartalmazó tájékoztató tervezetét a kormány várhatóan pénteken megtárgyalja, s ezt még augusztus elején eljuttatják a NATO vezetése részére. Ugyanakkor a katonai képességekre és vállalásokra vonatkozó információkat várhatóan csak a novemberi prágai NATO-csúccsal egy időben adják át a katonai szervezetnek.
A HM tervei szerint ugyanis addigra lesznek láthatóak a tárcánál a héten kezdődő védelmi felülvizsgálat első eredményei, amelynek keretében - a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal szakértőinek bevonásával - az egész szervezet működését átvilágítják.
Ezzel kapcsolatban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tegnapi sajtóbeszélgetésén elmondta: az - Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára vezetésével lefolytatandó - vizsgálatot indokolja, hogy a jelenlegi költségvetés a hadsereg fenntartására sem elegendő, s a meglévő források jelentős részét is a minisztérium használja fel a hadsereg helyett.
Nagyrészt erre vezethető visz-sza az is, hogy az elmúlt években felajánlott képességeket Magyarország részben nem teljesítette, s emiatt komoly bírálatokban részesültünk a NATO részéről. Az elmúlt időszakban több olyan nagy értékű beszerzés indult, amely nem volt összhangban a honvédség lehetőségeivel és igényeivel. Ezért indítottak új gépjárműtendert, s ezért kezdenek tárgyalásokat az URH-rádiók beszerzésére kiírt pályázatot megnyert norvég Kongsberg vállalat képviselőivel, amellyel az eredményhir-detés ellenére sem jött létre szerződés - közölte Juhász Ferenc.
A vizsgálat világíthat rá arra is, hogy - a honvédség jelenlegi struktúrájának fenntartása mellett - mely egységek fejlesztése elengedhetetlen. A honvédelmi miniszter szerint a közeljövőben mindenképpen indokoltnak tűnik egy - mintegy 800 fős - könnyű-vegyes zászlóalj felállítása, amely szükség esetén bárhol azonnal bevethető a NATO kérésére.
Ugyanakkor már az előzetes számításokból is látszik, hogy egy a legmodernebb eszközökkel felszerelt professzionális egység fenntartása önmagában évi több tízmilliárd forintot emészthet fel. Éppen ezért a miniszter szerint a források hatékonyabb elosztása mellett is elengedhetetlennek tűnik a honvédelemre fordított összeg érezhető emelése. Mindenesetre a kormányprogram szerint 2004-re a nemzeti össztermék 1,81 százalékára kell emelni a HM részesedését a jelenlegi 1,61 százalékról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.